Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ
3421 Nem lenne szabad, hogy személyi kérdések túlburjánzása bármilyen formában veszélyeztesse a NATOcsatlakozást. Ami ebben az Országgyűlésben kialakult az utóbbi hónapokban, az az olcsó személyeskedés olyan mélyre süllyesztette ennek az Országgyűlésnek a szín vonalát, hogy talán a Latabártestvérek elégedettek lennének a Mágnás Miskából - az egyikük neve már elhangzott itt, talán már csak a Pixi hiányzik , de ilyen formában alapvető kérdésekben ennyire lealacsonyítani az Országgyűlés színvonalát, úgy hiszem, h ogy a szavazópolgárokban visszatetszést kelt. Nem szabad azt megengedni, hogy valaki felelős politikusként a disztingválás minimális szintjét sem éri el, ugyanis nagyon fontos az, hogy azok a kérdések, amelyek a mai napon ide kerültek - konszenzusos alapon , hangsúlyozom , átmenjenek az Országgyűlésen, megszavazásra kerüljenek. Mert mi egy utcába kerültünk be akkor, amikor a népszavazás döntött a NATOcsatlakozásról, ebben az egy utcában csak előre lehet haladni, nem lehet letérni se jobbra, se balra, hátra felé sem lehet menni; mert hátulról, ha hátranézünk, ott van a meg nem értés, ott van a migráció, ott van az Európai Unióhoz való csatlakozás esélytelensége. És ha ezeket mind figyelembe vesszük, akkor minden képviselőtársamat arra biztatnám, hogy felelőss égteljesen, a disztingválóképességét előrehozva döntsön ebben a kérdésben és a hozzászólások hangnemét is ilyen formában válassza meg. Azt, hogy az utóbbi időben a személyeskedések ilyen szintet, ilyen mélységet értek el ebben az Országgyűlésben, majd önök is tapasztalni fogják akkor, amikor az Országgyűlést értékeli a magyar választópolgár (Dr. Takács Imre: Reméljük!) , és akkor majd az ellenzéki pártok által hangsúlyozott, túlhangsúlyozott személyi kérdések (Dr. Kóródi Mária közbeszól.) értékelé se visszaüt azokra, akik ilyen formában ezt túlhangsúlyozták. (Dr. Takács Imre: Reméljük, így lesz!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Hozzászólásra következik Lendvai Ildikó képviselő asszony, a Magyar Szocialist a Párt képviselőcsoportjából, ugyancsak kétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő asszony. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Figyelemmel és tisztelettel hallgattam a miniszter úr szavait, hiszen vele kötnék megállapodás t, ő a tegnapi napon valóban úriemberként viselkedett, néhány más kormánytaggal és kormánypárti képviselővel együtt nem vett részt szavazásával abban a szégyenteljes aktusban, amit láttunk, ő másképp szavazott, mint önök. Aki viszont nem ezt tette, az most ne hivatkozzék politikai etikettre és úriemberi megállapodásokra. Amit mondani szeretnék, még egyszer pontosítanám: nem a NATOról van szó, hiszen ezt nem akadályozza ez a mostani szavazás; a kormány kontrolljának szükségességéről van szó és még csak nem is a bosszúról, hanem a bizalomról. Aki ismeri a normákat, azt nem kell percenként ellenőrizni, aki viszont bebizonyítja, hogy a normákat nem tartja be, az napi kontrollra szorul. Tegnap éppen ez történt. Az a kormány, amely evidenciaként kezeli - ahogy Eu rópában szokás , hogy a parlament és ezen keresztül az ország kontrollálhatja, az olykor kaphat bizalmat és felmentést a napi, percenkénti ellenőrzés alól. Tegnap a kormány és a kormánypártok azt bizonyították, hogy nem kezelik ezt az értéket evidenciakén t, hiszen az ellenőrző bizottságok felállításának megakadályozásával éppen a parlament ellenőrző funkcióját kérdőjelezték meg. Aki azt hiszi, hogy ellenőrizhetetlen, azt kell leginkább ellenőrizni. Hadd utaljak itt a miniszter asszony gyereknevelési példáj ára. Ha a gyerek tudja az utat, és bebizonyította, hogy elengedhetem otthonról egyedül (Dr. Balsai István: Nem kiskorú!) , nem fogom naponta kísérni, de ha bebizonyította, hogy nem tudja, mi a helyes útirány, akkor bizony rászorul az ellenőrzésre. (10.00) E z a kormány rászorul a parlament ellenőrzésére, rászorul ezen keresztül az ország ellenőrzésére, és a választói akarattal mennénk szembe, ha ezt az ellenőrző funkciót nem kívánnánk következetesen, percről percre, egy arra sajnos rászoruló kormánnyal szembe n érvényesíteni.
