Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3414 szem előtt tart, hogy fegyveres konfliktusnak még a lehetősége esetén is a legmagasabb népképviseleti szerv döntése legyen szükséges. A nemzetközi szerződésekben előírt kötelezettségek gyors teljesítése érdekében azonban az Országgyűlés döntését nem kétharmados, hanem az országgyűlési képviselők minősített többségének szavazatához köti. Összefoglalóan azt mondhatom el az MDF nevében, hogy az előterjesztés tekintetbe veszi a Magyar Honvédség bevetésének történelmi hagyományait, ugyanakkor a NATOcsatlakozásunk alapvető feltételeit biztosító alkotmányos biztosítékokkal körülbástyázott. Ezért azt mondhatom, hogy korszerű törvényjavaslat van önök előtt, s bízunk abban, hogy nagy többséggel kerül elfogadásra, világossá téve azt, hogy a Magyar O rszággyűlés - mint állampolgárai jogának letéteményese - bizonyítani fogja szilárd elkötelezettségét a NATOtagság mellett. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig me gadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Önt illeti a szó, képviselő úr. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Or szággyűlés! Az 1990. évi választás utáni jelentős eseményt jelentő dátum: 1991. június 21., amikor is az utolsó szovjet katona - Silov tábornok személyében - elhagyta a Magyar Köztársaság területét. Országunk visszanyerte függetlenségét, teljes szuverenitá sát, önálló cselekvési szabadságát. Közjogi és nemzetközi jogi értelemben vett függetlenségünk, szuverenitásunk a szovjet csapatok kivonulása után feltétlenül érvényesült. Ekkor az igazi szabadságot és függetlenséget áhító magyar nemzet azt hitte, hogy vég e szakadt a megalázó függőségi viszonynak, a katonai tömbökhöz való elkötelezettségnek - mindez azonban csak álomnak bizonyult. Megkezdődött az állampolgárok tudatformálása a kizárólagosan csak a NATO előnyeit világgá kürtölő médiák segítségével, amelyek e ltérő véleményeknek nem adtak nyilvánosságot. A Magyar Honvédség nemzetközi szerződésekben megkövetelt mérték feletti leszerelésével, személyi és tárgyi feltételeinek fokozatos leépítésével "tudatosították" a magyar állampolgárokkal, hogy biztonságunk vesz élyben van, s a NATO, amelynek csak előnyei léteznek, az egyedüli garancia hazánk függetlenségének megvédésében. Ebben, a tettekben is megnyilvánuló propagandahadjáratban, a nemzeti önvédelem szükségessége iránti elkötelezettség oly alacsony fokát felmuta tó Hornkormány és honvédelmi minisztere jeleskedett. S a célt sikerült is elérni. A Magyar Honvédség ma a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről kiadott 27/1993. IV. 23ai országgyűlési határozatában foglalt követelményeknek nem vagy csak részben f elel meg, s a 2000. év után pedig valószínű, hogy a légierőre vonatkozó követelményeket törölnünk is kell. Katonai védelmi képességünk ilyen fokú gyengítése az állampolgárokban a biztonságérzet hiányát váltotta ki. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Igazság é s Élet Pártja kezdettől fogva ellenezte önálló nemzeti létünk, önrendelkezési jogunk, függetlenségünk és szuverenitásunk feladását, a védelmünket biztosító nemzeti hadtömbhöz való csatlakozásunkat. Az önálló magyar hadsereg szükségessége nem a határainkon farkasszemet néző ellenségtől függ, nem katonai tömbhöz való csatlakozás függvénye. A kérdés az, hogy meg akarjuke védeni nemzeti függetlenségünket, vagy sem. És ez elsősorban a nemzet feladata, az ország védelmét nem bízhatjuk idegenekre. S mi mégis a NA TOban bízunk!? 1995. október 15én amerikai repülőgépek először érintették a taszári repülőtér betonját. Azóta a kialakított légi bázist "belakták." 1997. július 15én - az állampolgárokat kész tények elé állítván , ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 3 12 országgyűlési képviselő megszavazta a NATOcsatlakozást. A közvélemény lecsillapítására s a döntés elfogadtatására erőteljes tudatformáló médiakampányt indítottak a kiharcolt, ügydöntő népszavazás eredményességének biztosítása érdekében.
