Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3409 gyakran, ha a NATO tagjai leszünk - előrebocsátom, és ezt kétszer aláhúzom: teljes jogú NATOtagság után , hogy a m agyar csapatoknak bizony gyakorta kell külföldi hadgyakorlatokon, vezetési gyakorlatokon részt venni, és a NATOszövetséges országok hadseregeinek részei is Magyarországon fognak különböző cselekményeket, akciókat végrehajtani. Ez ügyben, ha az alkotmány ú gy marad, ahogy jelen pillanatban van, ehhez minden esetben parlamenti döntés lenne szükséges, amely egy kicsit nehézkes, hosszadalmas, és a parlamentnek éppen elég munkája van, hisz mindnyájan tudjuk, hogy soksok törvényt kell alkotni ahhoz, hogy az orsz ág működőképességét biztosítsuk. Tehát valóban fölöslegesen terhelné a parlamentet az, ha minden alkalommal törvényjavaslatban kellene benyújtania a kormányzatnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy NATOcsapatok akarnak idejönni hadgyakorlatra vagy mi aka runk kimenni NATOországba, és akkor mindig a parlamenti döntés mechanizmusát kellene végigvinni. Ez nem volna logikus, éppen ezért a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy ebben az esetben az alkotmánymódosítás indokolt. Tudom, hogy ez nem könnyű kérdés, és ebben sok garanciára van szükség. Éppen ezért gyakorlatilag a harmadik országban, tehát NATOn kívüli országban való részvétel jogát - akár hadgyakorlat, akár egyéb okok miatt, akár a magyar csapatoknak fegyverrel vagy fegyver nélkül való eltávozásáról van szó az országból, avagy NATOn kívüli csapatoknak Magyarországra történő bejöveteléről, akár fegyverrel akár fegyver nélkül - nem szívesen adná a Független Kisgazdapárt és magam sem a kormány kezébe, hanem itt fönntartanám a parlamentnek mint a legmag asabb testületnek a jogát, és a felelősséget nem a kormánynak, hanem a parlament egészének kellene viselnie ebben az esetben. (9.00) Tehát az alkotmánynak ez a módosítása, amely a NATOval való kapcsolat és a NATOn kívüli országok közötti kapcsolat rendez ését célozza, szerintem megfelelőnek tartható, elfogadható, és erre buzdítom és kérem az itt lévő és nem itt lévő képviselőtársaimat, akik majd szavazni fognak akár a kormányzó oldalról, akár pedig az ellenzék oldaláról, hogy ezt az alkotmánymódosítást log ikai szempontból, ésszerűség szempontjából és a harmonikusabb működés szempontjából szíveskedjenek majd megszavazni. A második kérdésre is rátérnék, a honvédelmi törvény bizonyos módosítására. Ez természetesen nem öleli fel az egész honvédségi törvényt, ha nem részeket módosít benne, és ezek a módosítások szükségesnek látszanak. A magam részéről jobban örültem volna, ha a honvédelmi törvényt elővettük volna, és talán kicsit szélesebb spektrumban az egészet megváltoztattuk volna és egy új filozófiával rendelk ező honvédelmi törvényt hoztunk volna létre. A jelenlegi honvédelmi törvényben nem szerepel megfelelően kidomborítva az a rész, hogy a magyar társadalomban a fiataloknak a katonaság, a kiképzés elvégzése kötelessége, mert a saját magyar társadalmát védi me g. Hangsúlyozni kellene ezt, mert a mostani honvédelmi törvényben benne van, hogy miképpen kell kiképezni egy katonát, de nincs benne, hogy miért. És ha nincs benne, hogy miért, és az elmúlt ötven évben a hadsereg párthadseregként volt kezelve a társadalom részéről, ezért a magyar fiatal nem érzi kötelességének, hogy ha kezelába ép és egészséges, hogy bizony neki kötelessége és feladata az, hogy egy katonai kiképzésen részt vegyen, mert bármely veszély esetén - és itt nemcsak háborúra gondolok, hanem katas ztrófára, vagy lásd a legutóbbi időkben az árvizet - bizony komoly munka van, ahol meg kell védeni a társadalmat! S ha a katona, a fiatal tudja, hogy miért kell katonáskodjon és miért kell terheket viseljen és miért kell megpróbáltatásokat viseljen - azért , hogy adandó alkalommal meg tudja védeni a családját, meg tudja védeni a községét, a faluját, a városát, az országát, a hazáját , akkor bizony egészen más lesz a szemlélet, és bizony akkor szégyellni fogja a fiatal, ha nem teljesíti a katonai szolgálatát , nem képezteti ki magát. Tehát ezt a filozófiát majd legközelebb - és nem a nagyon messze jövőben - a honvédelmi törvényben hangoztatni kell, éreztetni kell, és ezt a filozófiát be kell építeni a törvénybe.
