Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3379 Mi történik most, tisztelt Ház? A kormány felelősségét felismerve tesz javaslatot a beindult folyamat megállítására, és kér hat hónap türelmi időt arra, hogy áttekintse az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek felállításának feltételeit és ennek várható hatásait. A vitában fe lszólalók között senki nem volt, aki vitatta volna az alsó szintű bíróságok mármár tűrhetetlenül nehéz helyzetét. Ezen változtatnunk kell! A kérdést a maga összetettségében kezelve meg kell vizsgálni az előnyöket és a hátrányokat, az eddig már kirajzolódo tt tényeket, miszerint a perek időtartamának rövidülése nem várható, a Legfelsőbb Bíróság létszámának csökkenése nem valósul meg, és az alsó fokú bíróságokon lényeges munkateherkönnyítés nem fog bekövetkezni. Leszögeztük már többször, de szeretném most is hangsúlyozni, hogy a kormány nem kívánja meggátolni az igazságszolgáltatási reformot, intézkedése nem irányul az általa messzemenően becsült bírói kar és annak vezetői, illetve vezető szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ellen. Az Igazságügyi M inisztérium átérzi e reform jelentőségét, és attól a céltól vezéreltetve fogja elvégezni a vizsgálatot, hogy az igazságszolgáltatás reformja tökéletesebben, eredeti céljának jobban megfelelve folytatódhasson tovább. Ennek tükrében kérjük, hogy a tisztelt H áz kötelezze a kormányt, hogy a kialakult helyzetet elemezze, az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek felállításának személyi és tárgyi feltételeit vizsgálja meg, és tekintse át a büntetőeljárás, valamint a polgári perrendtartás jogorvoslati rendsz erét is. A vizsgálatot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a legfőbb ügyész úr bevonásával 1999. június 30ig kell elvégezni. Az alkotmánnyal összhangban álló törvényjavaslatot a kormánynak ugyanezen időpontig kell a Házhoz beterjesztenie. Az igazságügyminiszter úgy is, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, az OIT soron következő ülésére a vizsgálat elvégzésével kapcsolatos javaslatait meg fogja tenni, hiszen a vizsgálat a bíróságok közreműködése, illetve a bíróságok igazgatását végző felelős testület együttműködése nélkül nem is lenne elvégezhető. Utalok arra, hogy a benyújtott javaslat teret enged az olyan rendelkezéseknek, amelyek kedvezően hatnak a bírósági eljárásra. Így a törvényjavaslat a polgári perrendtartást módosító 19 97. évi LXXII. törvény rendelkezéseivel összhangban gondoskodni kíván arról, hogy a közigazgatási perekre irányadó új szabályozás 1999. január 1jén hatályba léphessen, azzal együtt, hogy a megyei bíróság hatáskörét módosító további rendelkezések csak késő bb lépnek hatályba. A közigazgatási perek elbírálása tehát a jövőben a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, ide nem értve a társadalombiztosítási perek elbírálását. Más jelentős ügyekben a törvényjavaslat további eszközökkel is biztosítani kívánja az ügyek gyors befejezését; például azokban az ügyekben, amelyekben a közigazgatás, illetve a bíróság a felet 2 millió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi, a törvényjavaslat a felülvizsgálati eljárás soron kívüli lefolytatását írja elő. Az elmondottak alapján látható, hogy a gyorsabb elbírálás megteremtése a jelenlegi bírósági szervezeti rendben is megvalósítható. Tisztelt Ház! Az ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet az abból fakadó alkotmányossági aggályokra, miszerint az alkotmány rendelkezik a z ítélőtáblákról. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az ítélőtáblák felállítása előrehaladott, az épületek, a dologi és személyi követelmények adottak, melyek kárba vesznének az esetleges halasztás esetén. Az alkotmányos aggályok eloszlatása céljából szeretnék rámutatni arra, hogy a kormányra az ítélőtáblákkal kapcsolatban az alkotmányból, illetve más törvényekből eredően is az a kötelezettség hárul, hogy tegye meg azokat az intézkedéseket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új bírósági szint bevezetése ne veszélyeztesse az egész bírósági rendszer működőképességét, ne zavarja meg az igazságszolgáltatás folyamatos működését, és az állampolgárokat mindebből ne érje sérelem vagy hátrány. A kormánynak feladata az is, hogy figyelemmel kísérje az alkotmány és az abban előírtak alapján alkotott törvények végrehajtásának, az előkészítésnek a folyamatát, és ha azt tapasztalja, hogy a
