Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHVARCZ TIBOR
3334 A bevételi oldalra vonatkozóan pedig olyan módosító indítványokat tettünk, amelyekkel az előzet es vitában az Állami Számvevőszék előterjesztője is egyetértett. A módosító indítványok benyújtásakor azonban kormánypárti képviselőtársaim a társadalombiztosítás költségvetésének gyakorlatilag mind bevételi, mind kiadási oldalát átírták. Ennek lényege a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi oldalának megváltoztatása a magánnyugdíjpénztári tagok által megfizetett nyugdíjjárulék mértékével, az egészségbiztosítás oldalán pedig olyan előirányzatmódosításokkal, amelyeknek lényege, hogy az állami költségvetésből biztosan tervezhető bevételi előirányzatokat - mint a központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás, a jövedéki adóból átadott pénzeszközök előirányzatát - kormánypárti képviselőtársaim csökkenteni tervezik a módosító indítványokban, illetve hogy azo kat a bevételeket, amelyeknek a meglétét egyébként is elég nagy bizonytalansággal lehetett megjósolni, megpróbálták a módosító indítványban továbbra is felültervezni. Ezért azt gondolom, ennek a költségvetésnek az egyébként is igen jelentős feszessége és b izonytalansága tovább erősödött. A kiadási oldalon, miközben az ellátásokat kívántuk védeni, kormánypárti képviselőtársaim olyan módosító javaslatokat tettek, melyek az adott kiadási előirányzatokon belül gyakorlatilag megváltoztatták az elosztási arányoka t. Ezért abban reménykedtem, hogy a délelőtti vitában az indítványtevők megpróbálják megvédeni - az általunk beadott törvénymódosításokat mi már megindokoltuk - a saját maguk által előterjesztett módosító indítványokat, s ebben a vitában valamilyen konszen zusra lehet jutni az ellátók és az ellátandók érdekeiben. Nagyon sajnálom, hogy ebben a délelőtti vitában ezt nem sikerült megtennünk, de remélem, hogy délután erre még módunk lesz. Köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Sajnos nem délután, képviselő asszony, szerintem inkább a hajnali órákban, mert az utolsó napirendi pont lesz a törvényjavaslat tárgyalásának a folytatása. Dr. Schvarcz Tibor képviselő úr kétperces felszólalása következik. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZ P): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A miniszter úr által elmondottakhoz szeretnék néhány szóban hozzászólni. A közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvény megalkotása után keletkezett egy joghézag, amelynek a lefedését nem sikerült megoldani. Az ügyelete t a munka törvénykönyve nem szabályozza, a magyar jogalkotásban az ügyelet meghatározására először az egészségügyi törvényben került sor; a munka törvénykönyve csak túlmunkát és készenlétet ismer. Emiatt a MOK - nagyon helyesen - megnyitotta ezt a jogvitát , s kezdeményezte az ügyeleti pereket. Most az egészségügyi miniszter úr, gondolom, erkölcsi kötelességet is érez amiatt, hogy az ennek kapcsán hátrányos helyzetbe jutott kórházakon valamilyen módon segíteni kell, hiszen ezek jogos pénzek. Ennek van egy vi sszamenőlegesen megítélt része, amit perekben követelnek, és van egy előremenő része, amit ki kell fizetni. Az egyiket tartalmazza a tbköltségvetés, a másikra a kórházaknak nincsen fedezetük. A csődbiztosokkal kapcsolatban hadd mondjam el, hogy megoszlana k a tapasztalataink, hiszen azoknál a kórházaknál, amelyeknél már van önkormányzati csődbiztos, sem mindenütt sikerült a gazdálkodást rendbe tenni, hiszen nem tudnak a csődbiztosok csodát tenni, hiszen alulfinanszírozott, forráshiányos az egészségügy, s a kórházak eladósodásának csak egyik oka az, hogy bizonyos bérköveteléseket és ügyeleti pereket kell fizetniük a kórházaknak. A másik ok az, hogy az önkormányzatoknak nincsen pénzük, s a finanszírozás nem tartalmazza az amortizációt. S a kórházak azért kerül nek nehéz helyzetbe, mert a működési költségükből kénytelenek kigazdálkodni a műszerpótlást, az amortizációt, a beszerzéseket, a felújításokat. Hajózni pedig kötelező - navigare necesse est , a gyógyításnak mindenképpen folynia kell. Tehát ha a kórházak n em akarják, hogy a gyógyító munka megfeneklődjék, akkor műszert vásárolnak, amortizációra költenek, ez pedig azt jelenti, hogy valamilyen szállítói kötelezettségnek nem tesznek eleget, tehát eladósodnak.
