Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János):
334 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) EL NÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Kálmán úrnak, a gazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának, a házbizottság ajánlása szerint ötperces időkeretben. KOVÁCS KÁLMÁN , a gazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisz telt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A gazdasági bizottság megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és egyöntetűen azon az állásponton volt, hogy a törvényjavaslat benyújtása indokolt, hiszen egy, az 1997es esztendőben megszületett törvény kiegészí téseként, az akkori törvényi kötelezettségnek eleget téve, módosítani kívánja a speciális szabályozást, amely a közraktárakra vonatkozik. A bizottságban mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról néhány apróbb észrevétel, kérdés merült föl az előttünk fekv ő anyaggal kapcsolatosan. (16.00) Az első kérdéskör mindenképpen a fióktelepek nyitásának viszonossági kérdését firtatta, elfogadva és tudomásul véve, hogy európai uniós csatlakozásunk és kereskedelmi, gazdasági törekvéseink egyértelmű en abba az irányba hatnak, hogy lehetővé tegyük Magyarországon külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepként történő üzemeltetését a közraktározás területén. Kérdésként merült föl, hogy a nem európai uniós országok hasonló kedvezményt, hasonló lehetőséget , hasonló nyitottságot mutatnake a magyarországi székhelyű vállalkozásoknak az ő területükön történő fiókintézmény nyitására a közraktározás területén. A tájékoztatás, amit kaptunk, megnyugtatónak tűnt a bizottság tagjai számára, de ebben mégis részletes indokolást várunk, remélünk miniszter úrtól. A másik kérdéskör, amelyet a bizottság elnöke vetett fel, az alapításhoz szükséges tőke nagyságrendjére vonatkozott, hiszen mint tudjuk, a korábbi javaslatokban fölmerült az egymilliárd forintnyi alaptőke igénye is. A jelen tervezetben található 500 milliós alaptőkeigényre és a korábban fölmerült egymilliárd forintos alaptőkeigényre vonatkozóan a bizottság elnöke fogalmazta meg azt a kérdést, hogy vajon mi az a műszaki, kereskedelmi vagy pénzügyi tartalom, amely végül is indokolttá teszi, hogy a döntés az 500 millió mellett szóljon. Csak feltételezésből gondolhatjuk, hogy esetleg a pénzintézeti törvényben korábban található 500 millió forint került átemelésre, de ez szakmai megfontolásból nem tűnik teljes mértékbe n kielégítő válasznak. Harmadik észrevételként a dotációs tőke fogalmának használata merült fel. Egyik kormánypárti képviselőtársunk úgy értette, úgy javasolta, hogy ezt a "dotációs tőke" kifejezést próbáljuk a tartalomhoz közelíteni, hiszen a magyar nyelv ben a dotáció mintegy támogatás jellegű tőkejuttatást jelentene, mintegy szubvenciót; a törvény szóhasználatában azonban nyilván nem erről van szó. A bizottság ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy ez van összhangban azzal a kerettörvénnyel, amelynek j egyében most megszületik ez a részletes szabályozás a közraktárakra, tehát a törvényi szóhasználat gyakorlatának megfelelő ez a szóhasználat. Így a bizottság végül is ezt teljes mértékben elfogadta, azzal a megjegyzéssel, hogy talán idővel érdemes lenne a pénzügyigazdasági területeken áttekinteni azt, hogy a hétköznapi fogalomhasználat és a törvényi jogalkotói fogalomhasználat egybeesike. Mindezekkel együtt a bizottság két ellenszavazat mellett a javaslat általános vitára alkalmasságát támogatta. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalására kerül sor, a házbizottság ajánlása alapján 1515 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor. Ezt követik az egyes kép viselői felszólalások.
