Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KARL IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3303 DR. KARL IMRE , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány által benyújtott és most megtárgyalandó tö rvényjavaslat a már említett T/457. számú, "A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről" címet viselő javaslat megítélésünk szerint is valóban egy nagyon fontos, érdekes és nagyon sok szempontból példa értékű tárgyalást jelent ő törvényjavaslat. Elsősorban abból a szempontból gondoljuk ezt példa értékűnek, hogy most került talán ebben a jogharmonizációs folyamatban elő először egy olyan törvényjavaslat, ami egyik oldalról érint egy széles körű magyar vállalkozói réteget, nevezet esen elsősorban a kis- és néhány középvállalkozót, másik oldalról pedig ugyanennek a körnek remélhetőleg lehetőséget teremt az Európai Unióban tevékenység végzésére. Tehát emiatt is, a társadalmi hatás miatt is, a parlamentben lefolytatott vita gyakorlatán ak a kialakulása miatt is fontosnak tartjuk ezt. A törvényjavaslat lényegében arról szól, hogy Magyarország nemzeti elbánást, azaz a magyar állampolgárokkal megegyező elbánást biztosít az Európai Unió tagállamainak, illetve azok állampolgárai számára, ha a zok önálló vállalkozóként kívánnak Magyarországon megjelenni, letelepedni. Én úgy gondolom, hogy erre mindenképpen sor fog kerülni a törvényjavaslat elfogadása után. Azt ma nagyon nehéz megítélni, hogy ennek a mértéke mekkora lesz, de azt gondolom, hogy er re mindenképpen fel kell készülnünk, és ez a magyarországi piaci viszonyokat mindenképpen befolyásolni fogja. Tehát akik egyéni vállalkozóként, illetve ennek egy speciális formájaként egyéni cégként kívánnak itt megjelenni vagy önfoglalkoztatóként - ilyene k lehetnek például az orvosok, gyógyszerészek, és más speciális önfoglalkoztató tevékenységet végezhetnek , azok 1999. február 1je után, ha ez a törvény elfogadásra kerül, akkor Magyarországon vállalkozói céllal letelepedhetnek. Ezzel gyakorlatilag kiter jesztésre került és gyakorlattá vált a külföldiek magyarországi befektetéseinek széles körű megteremtése. Az a jogszabályrendszer teljessé vált, ami valamikor 1988ban az akkori VI. törvénnyel, a társasági törvénnyel kezdődött el, vagy ugyanebben az évben a külföldiek befektetéseiről szóló törvénnyel folytatódott, és más, a deviza- és egyéb törvényeken keresztül biztosította számukra azt, hogy társas vállalkozásokban részt vehessenek, s ma ezzel a benyújtott törvényjavaslattal biztosítani kívánja, hogy egyé ni vállalkozóként is, tehát személyként is Magyarországon vállalkozhassanak. Így teljes körűvé vált annak a megoldásnak a lehetősége, hogy itt jelen lehessenek. Így - ahogy azt a miniszter úr is kihangsúlyozta - az Európai Unióban, végeredményben így Magya rországon is a tőke, az áruk, szolgáltatások és a munkaerők szabad áramlása mint fő célkitűzés mellett egy nagyon fontos területen, a személyek szabad áramlásának a területén - ami tényleg elsősorban a mi számunkra, a csatlakozni kívánó országok számára me ghatározó dolog - egy olyan rés vagy precedens keletkezik, ami végeredményben ebbe az irányba mozdíthatja el ezt a rendkívül fontos kérdést. (10.20) Többek között emiatt mondtam azt, hogy egy nagyon jelentős lépésről van szó, pontosabban egy nagyon jelentő s lépésre kerül sor akkor, amikor ezeknek a törvényjavaslatoknak az elfogadására Magyarországon és az EU tagállamaiban is sor kerül. A törvény elfogadását nemzetközi szerződésben vállaltuk. Gyakorlatilag 1991ben az Európai Közösségek között létrejött megá llapodás ezt már tartalmazta, és 1994ben törvény által került kihirdetésre az Európai Megállapodás 44. cikkében foglaltak alapján. Éppen ezért ma valóban nincs szó arról, hogy érdemben azt kellene vitatni, hogy ennek a megállapodásnak eleget kívánunke te nni, vagy sem. Természetesen eleget kívánunk tenni, és eleget is kell tenni. Gyakorlatilag ötéves átmeneti idő után, 1999. február 1jétől kerülhet - elfogadás esetén - bevezetésre. Ez az átmeneti időszak egy hosszú időszak, öt év szolgált volna a felkészü lésre. Ebbe a mondatba azért kellett a "volna" szót is betennem, mert úgy ítélem meg, hogy sajnos vannak rossz tapasztalatok.
