Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN
3292 érteni az államhatalmi t estületekben szerepet vállalókat éppúgy, mint a médiák politikai köreit is. Nálunk azért is különösen fontos, hogy a politikai erőktől elszigetelten működjön az alkotmánybírói testület, mert hatásköre - és az ezáltal meglévő politikai hatalmi döntőbírói sú lya - sokkal szélesebb, mint ami a nyugati alkotmánybíróságoknál megszokott. Ebből ered, hogy a parlamenti pártok mindig nagyon óvatosan közelednek az új alkotmánybírák megválasztása felé, hisz egyegy ilyen megválasztás átbillentheti a döntési súlyt a tes tületi döntésben. Azt lehet mondani, hogy az alkotmánybírójelölés és választás százszoros megfontolása és sokszoros elhalasztása, ami az elmúlt években annyira jellemző volt nálunk, annak a nagy hatalomnak is a következménye, amely a magyar alkotmánybírá k kezében kialakult. Ezért is fontos, hogy mindig vitathatatlan legyen az Alkotmánybíróság politikai semlegessége, és ez leginkább akkor valósulhat meg, ha döntéseit az alkotmány szövegére alapozza. Most három új alkotmánybíró választása esedékes, és ha er re decemberben már talán nem jutna idő, februárban már hat jelölt kiválasztásában kell gondolkodnunk. A szolid, alkotmányőrző ítélkezési stílus biztosan hozzájárul ahhoz, hogy a parlamenti pártok, a kormánypártok és az ellenzéki oldal hamarabb egyezségre j usson ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Tisztelt Országgyűlés! Soron köv etkezik a külföldiek önálló vállalkozóként történő... (Lendvai Ildikó és dr. Nagy Sándor: Ügyrendi!) Elnézést kérek, az ügyrendi javaslatra később kerül sor, nem került hozzám az előre jelentkezettek második lapja. Napirend előtt felszólalásra jelentkezett még Fenyvessy Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a MIÉP képviselője, "A pártok székházellátását szabályozó törvény sürgősségi tárgyalásának elmaradása" címmel. Megadom a szót Fenyvessy úrnak. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Képviselőtársaim! 1998. november 24én, tehát éppen ma egy hete, a magyar demokratizmus fejlődése az eddigi talán legnagyobb pofonját kapta a parlament két pártjától, ekkor történt meg ugyanis a szavazás a pártok székházhoz juttatását szabályozó törvénymódosítás sürgősségi tárgyalásáról. A szavazás előtt az elnök megkérdezte, hogy kívánome indokolni az előterjesztésemet; nem kívántam, mert úgy gondoltam, aki komolyan veszi a demokráciát, az azt is komolyan veszi, hogy a parlamenti pártok között nem lehetnek kedvezményezettek és hátrányos helyzetbe szorítottak, vagyis nem lehetnek első osztályú és másodosztályú pártok. Ma már belátom, hogy naiv voltam, tévedtem, bár valószínű, ha akkor indokolom előterjesztésemet, az esetben sem született volna má s döntés, most mégis szükségét érzem, hogy röviden elmondjam az akkor el nem mondottakat. A sürgősségi javaslat azt tette volna lehetővé, hogy a parlamenti választások lezárása után fél évvel az Országgyűlés végre tárgyalja egyáltalán azt a javaslatot, ame ly a már korábban székházjuttatásban részesült öt parlamenti párt mellett a hatodiknak is megadta volna a normális működéshez szükséges teret, és persze, ha a későbbi választások során más pártok is bekerülnek a parlamentbe, azoknak is - igaz, jelen pillan atban ez csak a Magyar Igazság és Élet Pártját érintené. Nyilván kevesen tudják tisztelt képviselőtársaim közül azt, hogy a MIÉP központi irodája évek óta és jelenleg is mintegy 2025 négyzetméternyi, lepusztult helyiségben működik, ahová természetesen nem lehet vendéget hívni, ahol nem lehet elnökségi üléseket tartani vagy akár egy sajtótájékoztatót megrendezni. Ezért a MIÉP vezetősége hol itt, hol ott, szívességből befogadva tartja összejöveteleit, ami érthetően igen sok nehézséget okoz a működésben.
