Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS TIBOR - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3249 Rehabilitációs Intézet évek óta sorban álló beruházása, és ez teljességgel megmagyarázhatatlan egy növekvő gazdaságban. Az egészségügy számára egyáltal án nem vigasz az, hogy majd ingatlaneladásból lehet még valamit ehhez hozzátenni. Ilyen körülmények között, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, enyhén szólva is furcsa, hogy a FideszMagyar Polgári Párt országgyűlési képviselői nem, mondjuk, az orvostudom ányi egyetemek egyébként leromlott állagának a rekonstrukciójára tesznek javaslatot, hanem az amúgy túlméretezett, most már évek óta folyó, a pénzt emésztő, még az Antallkormány idején elkezdett, osztrák hitelből épülő soproni kórház fejlesztésére nyújtan ak be indítványt, ennek adnak prioritást. Nem hiszem, hogy ezt például az orvostudományi egyetemek rektorainak meg lehet értelmesen magyarázni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Soron kívüli hozz ászólásra megadom a lehetőséget Kovács Tibor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Beruházási programokról esett itt szó az elmúlt percekben, de ne m igazán hallottam még a beruházási programokról az oktatásügyben. Beszéltünk nagyon sokat pedagógusbérekről, hogy ezek a normatívák fedezetet nyújtanake a beígért béremelésekre, de arról még egyetlen szó nem esett, vagy legalábbis én keveset hallottam ró la, hogy az oktatásügy elengedhetetlenül szükséges felújításai, beruházásai hol jelennek meg ebben a költségvetésben. Az én választókörzetemben nagyon sok olyan település van, amely több szempontból is hátrányos helyzetű. Ezeken a településeken a legnagyob b problémát ma már nem is a pedagógusbérek jelentik, hanem a hihetetlenül elavult oktatási eszközök, a számítógéppark teljes hiánya, és erre vonatkozóan egyetlen fillér sincs a költségvetésben. Abban bíztak ezek az önkormányzatok, hogy talán a jövő évi köl tségvetés már lehetőséget teremt arra, hogy kicseréljék az oktatási eszközöket, az iskolai bútorokat, némelyik iskolában 3040 éves iskolabútorok vannak, amelyek mára már teljesen használhatatlanná váltak. Sajnos semmi remény nincs arra, hogy a jövő évben erre az önkormányzatok költeni tudnának. Én úgy gondolom, hogy az oktatásügyhöz ez is ugyanúgy hozzátartozik, mint a pedagógusok megfelelő bérezése és díjazása. Erre vonatkozóan mi nyújtottunk be módosító indítványokat is, de még egyszer el kell mondjam az t, államtitkár úr, ami egyszerűen elképesztő számomra, hogy a több száz benyújtott módosító indítványunk közül a kormány egyetlenegyet sem tartott méltónak arra, hogy támogasson. Én úgy gondolom, hogy ez nem amiatt van, mert nem volt egyetlenegy sem között ük olyan, amit lehetett volna használni. Itt valamiféle politikai dacból, valamiféle ellenszenvből adódik ez, és emiatt nem támogatta a kormány egyetlen módosító indítványunkat sem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Soron kívüli reagálásra megadom a lehetőséget Varga Mihály politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr, önt illeti a szó. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Sajnos, mi nd Kökény Mihály képviselőtársunk, mind Kovács Tibor későn érkezett, vagy valószínűleg még aludtak, amikor bejöttek ide a terembe, ezért meg kell hogy ismételjek néhány olyan állítást, amit elmondtam a hozzászólásomban. Először is, ha Kökény Mihály jobban megfigyelte volna a benyújtott módosító indítványokat, akkor az a javaslat, amely a soproni kórháznak javasolt volna többlettámogatást, visszavonásra
