Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ISTVÁN - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3240 Tehát akkor először a '9 9. évi központi beruházások köréről. A központi költségvetés beruházási támogatásai 1999ben elsősorban a kijelölt prioritások érvényre juttatását segítik. Ezen belül is hangsúlyosan kezelik az euroatlanti integrációval összefüggő feladatokat, például a t erületi kiegyenlítési program felgyorsítását, a környezetvédelem hangsúlyosabbá tételét, a NATOcsatlakozásból származó kötelezettségeket. Az előirányzatok kialakításakor továbbra is kiemelt szerepet kaptak a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelent ő, a nemzetközi paraméterekhez igazodó, az állami feladatkörbe tartozó termelő, infrastrukturális területek beruházásai, a transzeurópai infrastruktúrahálózatok fejlesztései. A kormányzati döntésű döntési beruházások, a központi beruházások és az elkülöní tett állami pénzalapok beruházásai együttesen mintegy 191 milliárd forint, amely megközelítően 23 százalékos folyóáras növekedést tartalmaz. Ezzel szeretném cáfolni a módosító indítványoknak azon állításait az indoklás részben, miszerint azért kell ilyen m ódosításokat tenni a költségvetésnek ehhez a részéhez, mivel a kormányzat nem kíván elegendő támogatást adni erre a területre. Ezen belül az útfenntartási- és fejlesztési célelőirányzat, a vízügyi célelőirányzat és a Környezetvédelmi Alap célfeladatok 1998 . évi összesen 51,6 milliárd forint előirányzatához képest 70,5 milliárd forint összegben valósíthatnak meg infrastrukturális beruházásokat. A központi beruházási lehetőség 1999ben a bruttó hazai termék mintegy 1 százaléka, a számításokkal megalapozott ko nkrét értéke az ÉKMA támogatását, 3,8 millió forintot is figyelembevéve megközelítőleg 121 milliárd forint. Ez a keretlehetőség 12,5 százalékos folyóáras kiadásnövekményt tartalmaz. Az 1999. évi 121 milliárd forintból biztosítottak a folyamatban lévő beruh ázások, összesen 77 milliárd forint determinációjának kiadásai és lehetőség van mintegy 44 milliárd forint összegben új beruházások indítására, illetve megvalósítására. A termelő infrastruktúra területén, az M3as autópálya támogatásával együtt összehasonl ító szerkezetben összesen 51,3 milliárd forint központi beruházási előirányzat költhető el a vasúthálózat, a kombinált fuvarozás és a postahálózat fejlesztésére, a Volánautóbuszpark rekonstrukciójára és a vízgazdálkodási beruházásokra. Az útfenntartási- é s fejlesztési célelőirányzat 1999ben összesen 51,1 milliárd forintot költhet az országos úthálózat beruházásaira. Összességében a termelő infrastruktúra területén központi beruházásokra és az útfenntartási- és fejlesztési célelőirányzat, illetve a vízügyi célelőirányzat beruházásaira mintegy 105,5 milliárd forint, az 1998. évinél 26,2 milliárd forinttal több költhető el, amely 33 százalékos folyóáras növekményt, illetve megközelítően 22 százalékos volumenbővülést tesz lehetővé. Melyek ezek a jelentősebb in frastrukturális beruházások? Elsőként az autópálya, közútépítésről és rekonstrukcióról szólnék, amelyre körülbelül 40 milliárd forint szerepel ebben a költségvetésben. Ennek a jelentősebb tételei az M3as FüzesabonyPolgárdi szakasz, a 2es út DunakesziV ác közötti szakasza, az M0ás, az M3as és a 2es út közötti szakasz megépítése, a 44es út Gyulát elkerülő szakasza, a 4es út Hajdúszoboszlót elkerülő szakasza, valamint az M7es felújítása, ez utóbbi mintegy 8 milliárd forintos értékben. A következő nag yobb csoport a vasúti beruházások, rekonstrukciók összességében mintegy 18 milliárd forintos köre. Ezeknek a legfontosabb tételei: a vasúti rehabilitáció mintegy 6 milliárd forintos értékben; ezek közé tartozik az ÚjszászSzolnok vonal, a FelsőzsolcaHidas némedi vonal, valamint a BudapestSzob vonal rehabilitációja, e mellett sor kerül a GyomaBékéscsaba vonal rehabilitációjára mintegy 1 milliárd forintos értékben, a BudapestVersegyház vonalé mintegy 1 milliárd forintos értékben és a magyarszlovén vasút k iépítése mintegy 4 milliárd forintos értékben. Ehhez jön még az a fajta koncessziós megoldás, amelyhez állami támogatás nem szükséges, mert a kormányzat ezt szintén ilyen kiemelt beruházásként kezeli. Ez a SzékesfehérvárSzombathely vasútvillamosítás mint egy 10 milliárd forintos értékben. A beruházások újabb nagyobb köre a víz- és szennyvízkezelés körülbelül 15 milliárd forintos értékben. Itt jó néhány képviselőtársunk megfogalmazott módosító indítványt elsősorban a kiemelt városok szennyvíztisztításához k apcsolódóan, többek között Kovács Kálmán képviselő úr is.
