Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAJA FERENC
3225 Jelen pillanatban a költségvetési törvény módosításához kötődően az a kormányzat elképzelése, hogy erre vonatkozóan két miniszter, a környezetvéd elmi miniszter és a pénzügyminiszter megállapodása alakítja ki azt a formát, azt a garanciarendszert, amely az alap maradékaként a célelőirányzat felhasználását majd szabályozza. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Államtitkár Úr! Nem tartjuk kielégítő nek ezt a garanciarendszert. Éppen ezért készültünk azzal a módosító javaslattal is, ha esetleg a tisztelt Ház nem fogadná meg azt a javaslatot, hogy mégiscsak maradjon meg a Központi Környezetvédelmi Alap, arra az esetre a zöldszervezetekkel együtt kimunk áltunk egy olyan javaslatcsomagot, amelynek a lényege az, ha beintegrálják az alapot a tárca költségvetésébe, akkor is "alapszerűen" működjön a döntés odaítélését illetően. (3.50) Az alapnak a költségvetésbe való integrálása ugyanis két alapon állhat. Egyr észt az egyik oldalról a Pénzügyminisztériumnak, illetve az ország gazdálkodásáért aggódó embereknek mindig is van egy olyan igényük, hogy átlátható és központosított legyen a különféle alapok mozgása. Ezért a magam részéről nem cáfolom azt, hogy a mindenk ori pénzügyi kormányzatnak jogos az az igénye, hogy rálásson a különféle volt elkülönített alapok fölhasználására, hiszen ezen keresztül a Pénzügyminisztérium, illetve a Gazdasági Minisztérium is képes integrálni a különféle célfeladatrendszereket. Ugyanak kor a másik probléma, hogy természetesen az adminisztrációnak mindig is érdeke, hogy szűken a pénzügyi szempontrendszert tekintse csak a fölhasználás alapkövetelményének. Ezt ki kell egyensúlyozni. Azért kell kiegyensúlyozni, mert a környezetvédelem fölhas ználása és a környezetvédelmi fejlesztés nagyon széles társadalmi rétegeket érint egyszerre, s ugyanakkor rendkívül sok elemében az önkormányzatokhoz kötődik. Ráadásul nemcsak a gazdasági élethez, hanem a társadalmi élet egészéhez kötődő terület. Éppen ezé rt a mi megítélésünk szerint indokolt, hogy a kormányzat törvényben szabályozza az immáron esetleg nem a Központi Környezetvédelmi Alap, hanem a környezetvédelmi célelőirányzat működését. Szeretném elmondani a tisztelt Háznak, hogy a környezetvédelmi bizot tság ülésén folyt erről egy érdemi vita a bizottságon belül, ahol odáig eljutottunk kompromisszummal, hogy a bizottság elnöke is és a bizottság kormánypárti többsége is azt mondotta, hogy helyes lenne a mostani szabályozás továbbvitele, tehát ők ezt támoga tnák egyébként. Azt ugyan már nem támogatták, amit mi viszont garanciális elemként fontosnak tartanánk, hogy mindezt a szabályozást továbbra is törvény rögzítse. Mi egyébként azt is elismerjük - én magam is elismerem , hogy a kormánynak meg kell adni abba n a mozgásteret, hogy ezt a szabályozást maga alakítsa ki a saját maga preferenciái szerint. Ezért mi egy olyan módosító javaslatot is beadtunk, amelynek a lényege az, hogy arra kötelezné a tisztelt Ház a kormányt, a kormány két miniszterét, hogy ezt a biz onyos törvényi szabályozást a következő év adott időpontjáig, esetleg januárjáig vagy márciusáig terjessze a tisztelt Ház elé. És megint szeretném hangsúlyozni: nem bizalmatlansági kérdésről van szó! Nem arról van szó, hogy mi szeretnénk látni ezt a szabál yozást. Rendkívül fontos, hogy a szabályozás transzparens legyen, átlátható, és még inkább garanciális elemű, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács tagjai a szabályozáshoz kötődően a pályázatok odaítélésében szerepet vállalhassanak. A magyar környezetvé delmi ügy és a környezetvédelem társadalmasítása szempontjából és abból a szempontból, hogy a környezetvédelmet szakmai értelemben is komolyan vegyük Magyarországon, döntő kérdés volt az Országos Környezetvédelmi Tanács fölállítása, azért, mert az Országos Környezetvédelmi Tanácsban jelen vannak a kormányzat szereplői, jelen vannak a tudomány szereplői - a Magyar Tudományos Akadémia delegál ide tagokat ; jelen vannak a zöldszervezetek, a civil szerveződések, a környezetvédelmi mozgalmak választottjai, és j elen vannak a gazdasági szereplők, a kamarák képviselői. Ez az a három, illetve négylábú döntéshozatali testület, amelyik helyesen, ha tetszik, középre fogalmazva tudja megítélni egy programnak a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi hasznosságát.
