Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA
3193 (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! A 217. és a 125. pontokhoz szeretnék szólni egyegy percben. Az első - mondom képviselőtársamnak is , szerintem egyértelmű a helyzet: kialakult egy gazdajegyzői rendszer Magyarországon, elkezdték a munkát, rájöttek, hogy szembekerültek a kormánnyal, szembekerültek Torgyánnal, meglett a legdemokratikusabb döntés: holnaptól falugazda, de nem az Agrárkamara, hanem majd a minisztérium hatáskörében és megmutatják, hogy jár az Magyarországon, a ki ellent mond a kormánynak. Ilyen nagyon egyszerű! Ennyit az első részhez. Akinek ellenvéleménye van, jön a büntetés, természetesen jön egy kis költségemelés is az eredeti tervhez képest. Aki soha nem fordult szembe, az több támogatást kap. Ehhez a pontho z még egy gondolatot szeretnék hozzátenni. MDFes képviselőtársam mondta, hogy egy nagyon következetes nyilvántartás nélkül nem lehet dolgozni - ebben igaza van , de szeretném felhívni a figyelmét, hogy koalíciós partnerei Békés megyében Hanó Miklós képvi selőtársam - aki itt lehetne, tehát reagálhatna az elhangzottakra - vezetésével szervezték a nagy tüntetést azért, mert nyilvántartásba kellett volna venni. A 125. ponthoz pedig annyit szeretnék mondani: képviselőtársaim akkor még nyilvánvalóan nem tudhatt ák, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál az emelt költség egyik oka az, hogy várhatóan hihetetlen mennyiségű megrendelést fognak kapni a még nem létező adóhatóságtól, adórendőrségtől. Remélem, erről egy későbbi kétpercesben még tudok beszélni. Köszönöm s zépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Hegyi Gyula képviselő urat illeti a szó. HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Orosz Sándor képviselőtársam maga is elismerte, hogy amikor többlettámogatásokat keresett különböz ő, amúgy nemes és fontos mezőgazdasági célokhoz, akkor talán nem volt a leghelyesebb az ezeréves államiságunk megünneplésére szánt pénzből, a millenniumi tételekből átcsoportosítást javasolni. A szocialista frakcióban többünknek az a véleménye, hogy amit O rosz Sándor és több képviselőtársa - engedelmükkel most nem olvasnám fel a teljes névsort - javasoltak, az természetesen fontos és helyes. Ugyanakkor nekünk a millenniumi előirányzatokkal kapcsolatban nem az a bajunk, hogy kulturális célú megemlékezésre ju t, hanem inkább az, hogy nem vagyunk meggyőződve róla, hogy a kulturális feladatfinanszírozás zászlaja alatt a különböző millenniumi, ezeréves megemlékezések valóban olyan kulturális értékeket gyarapítanak, amelyet száz évvel ezelőtt az akkori millennium v alóban jelentett. Magyarán, azt szeretnénk elérni - szemben Orosz Sándor képviselőtársammal, s talán ezt a frakción belüli kis mini vitát elnézi nekem , hogy ezekből a célokból valóban olyan kulturális értékek jöjjenek létre, olyan kulturális értékekkel g yarapodjon a nemzet, amelyekre büszkék lehetünk. Őszintén azt hiszem, hogy azokra a mezőgazdasági kiadásokra a forrást inkább máshonnan kellene megtalálni, mint ahogy Orosz Sándor ezt javasolt. Nyilvánvalóan erről van szó. A másik: különösebben nem értek a falugazdahálózat kérdéséhez, de az a kérdés, hogy az Agrárkamarához tartoznake vagy pedig egy minisztériumnak alárendelve, egészen pontosan nemcsak a mezőgazdászok számára fontos. A demokrácia alapvető kérdése az önkormányzatiság vagy - hogy egy divatos , amúgy kereszténydemokrata eredetű kifejezéssel éljek: - a szubszidiaritás kérdése, hogy mindent újraállamosítunk, mindent alárendelünk a kormánynak, vagy hiszünk a szakmai szerveződésekben, önkormányzatokban. Sajnos, az Agrárkamara ilyen értelemben lassa n ugyanarra a sorsra jut, mint a tbönkormányzatok, az érdekegyeztetés és nagyon sok minden más. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
