Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR
3180 személyesen is úgy nyilatkoztam onnan föntről, a pu lpitusról, hogy a kormány által benyújtott költségvetéssel az agrárbüdzsé részéről elégedett vagyok, mert annak ellenére, hogy akkor még nem került elfogadásra az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény, a költségvetési törvényjavaslat benyújtásánál már mindazokat a szempontokat, amelyeket egyébként beépített a kormány, döntő mód az akkori ellenzékkel is egyetértésben, ebbe a törvénybe, azokat igyekezett érvényesíteni. Azt gondolom, hogy ezek után talán hitelesebben cseng - és az ajánlás 22., valamint a 229. pontjaiban szereplő módosító indítványok kapcsán mondom mindezeket - az a mondat, amit voltam oly bátor az általános vitában is megfogalmazni, hogy ez az agrárbüdzsé törvénysértő. Törvénysértő, mégpedig azért, mert nem tartja be az agrárgazdaság fejle sztéséről szóló törvény előírásait. Itt a megelőző vitában több összefüggésben merült föl, több más módosító indítvány kapcsán, hogy vajon mennyiben vág egybe az adott kormányálláspont elfogadott, hatályos, létező törvényekkel. Engedjék meg, hogy a 229. és a 22. ajánlási pontok tartalmának megértéséhez felidézzem önöknek, hogy mit is nem tart be a kormány. Tavaly november 20án hirdették ki az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, és azt gondolom, hogy a preambulum mindenki számára eligazítást ad: "A z Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság hosszú távra szóló és széles körű közmegegyezésen alapuló fejlődését elősegítse, megteremtse az agrárfejlesztés kiszámítható és konjunkturális okokból meg nem kérdőjelezhető tartós kereteit, kijel ölje a gazdasági és társadalmi célokat, meghatározza ezek alapvető fejlesztési elveit és eszközeit, segítse a mezőgazdasági foglalkoztatást, és hozzájáruljon a mezőgazdasági termelők életszínvonala javításához, jövedelemszerzési lehetőségeinek a társadalmi átlaghoz való közelítéséhez, erősítse a vidék lakosságmegtartó képességét, elősegítse az Európai Unióhoz való csatlakozásra a felkészülést, valamint az ehhez szükséges adatbázis és intézményrendszer kiépítését, továbbá, figyelemmel arra, hogy a kedvező te rmészetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési feltételek és eredmények alapján a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, az erdő- és vadgazdálkodás, a halászat kiemelten fejlesztendő nemzetgazdasági ágazat, valamint arra, hogy a nemzetgazdaság fejlődése átalakításának befejezése, modernizálása csak növekvő agrárteljesítmény mellett lehetséges, a következő törvényt alkotja" - mondtuk ki tavaly. Azt gondolom, ezek a gondolatok pontosan fejezik ki azt a célt, amit egyébként minden kormány a saját gazdaságpolitikájában a költségvetésen keresztül kell, hogy megvalósítson. De ha félreérthető volt a dolog, az említett törvény 1. §a egészen pontosan meghatározza azt, hogy végül is mekkora mértékben kell a központi költségvetésben gondol ni minderre. (23.40) Ennek a törvénynek az 1. §a azt írja elő, hogy a központi költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés biztosítja, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősít ésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira a '98. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben, legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani a nem k özvetlen mezőgazdasági támogatások agrárcélokat szolgáló intézményes biztosítékai mellett. Itt van az a lényeges pont, ahol bekapcsolódik az általam már többször említett két ajánlási pontban szereplő indítvány. Az ajánlás 229. pontjában szereplő módosító indítványban Simon József, Karakas János, Lakatos András, Pásztohy András, Zatykó János, Németh Imre és Herbály Imre, MSZPs képviselőtársaimmal együtt arra tettünk javaslatot, hogy a földművelésügyi tárcánál a fejezet 11. cím 2. alcím bevételeként szerepl ő 11 milliárd forintos tételt vegyék ki a költségvetésből. Mindenki számára nyilvánvaló, aki figyelte az általam citált törvényi rendelkezéseket, hogy a központi költségvetésben igen nagy összeg kellene hogy meghatározásra kerüljön az agrárgazdasági célokr a. Az általam eddig idézettek - és ez az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsági ülésén is elhangzott - mintegy 115118 százalékos többletet kellene hogy jelentsenek az 1998. évi bázishoz
