Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PUSZTAI GYULA - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LAMPERTH MÓNIKA
3120 Én persze értem, hogy valamiféle magyarázatot kell adni arra, hogy miért nem történt meg ez időben. De azt hiszem, hogy ez nem igazán jó magyarázat. Ha a jövőre vonatkozóan le lehet vonni azt a következtetést, amelyet Gémesi képviselő úr is elmondott, hog y már az előkészítés időszakában érdemben be kell vonni a szövetségeket, én a magam részéről ezzel csak egyet tudok érteni, és azt támogatni tudom. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Most már konkré tan hadd szóljak a módosító indítványokról. Az első kérdés, amelyre vonatkozóan többen is módosító indítvány nyújtottunk be, az úgynevezett költségvetési zárolás kérdése. Mint ahogy már említettem, a költségvetés - arra való tekintettel, hogy 4 vagy 5 száz alékos lesz a növekedés - azt a technikát alkalmazza, hogy minden egyes fejezetnél 1,9 százalékot - úgymond - zárol, amelyet egy olyan alapba helyez - ezt természetesen idézőjelbe mondom, ne szakmailag tessenek érteni , amelyről nem az Országgyűlés, nem a költségvetés maga, hanem a kormány fog dönteni. Tehát az első és igen súlyos problémánk az a zárolással, hogy a kormány fogja majd eldönteni - a beterjesztett költségvetési javaslat szerint , hogy milyen módon kerül felhasználásra a zárolt összeg, amenny iben a gazdasági növekedés alapján ez mégiscsak megjelenik bevételként a költségvetésben. Erre vonatkozóan is adtak be szocialista képviselők módosító indítványt. Azt kérem kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy ezt mérlegeljék, és fogadják el az ezt célzó módosító indítványokat, mert - megítélésünk szerint - ha ez mégis úgy kerülne be a törvénybe, ahogy a kormány beterjesztette, sértené az önkormányzati önállóságot, sértené a törvényeket, tehát szerintünk ez nem törvényes megoldás. Ami még ennél is súlyosa bb, az az, hogy az önkormányzatoknál ez a pénz virtuális pénzként jelenik meg, tehát amikor azt mondjuk, hogy keveselljük az önkormányzati fejezetben megjelent pénzt, keveselljük azt, hogy még az inflációt sem éri el az önkormányzatok támogatása, akkor ehh ez hozzá kell tennünk azt is, hogy a zárolás még abban az értelemben is sújtja az önkormányzatokat, hogy a működési finanszírozásban ez kevesebb összeggel jelenik meg. A kormány mostani elgondolása szerint a zárolás úgy néz majd ki, hogy a helyben maradó s zemélyi jövedelemadót - ami 15 százalék a kormány által beterjesztett törvénytervezet szerint - arányosan csökkentik. Aki ismeri az önkormányzatok finanszírozását, az tudja, hogy az egy évre meghatározott önkormányzati költségvetés egytizenkettedét, tehát a személyi jövedelemadó 15 százaléka helyben maradó részének az arányosan csökkentett részét kapják majd meg az önkormányzatok. A zárolt összeg körülbelül 8 milliárd forint a költségvetés egészét tekintve, és a 8 milliárd forint egy önkormányzatra eső egyt izenketted részével csökkentik havonta az önkormányzatok finanszírozását. Miért tartom ezt nagyon nagy problémának? Azért, mert az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadó helyben maradó része - vagy azoknál az önkormányzatoknál, amelyek személyi jövedele madókiegészítésre szorulnak, mert olyan pici a helyben termelődő szja - a működés forrása. Ebből a pénzből az iskolákban ki kell fizetni a villanyszámlát, ebből a pénzből kell az önkormányzatok mindennapi működését finanszírozni. Ez egy kifeszített költsé gvetésnél azt jelenti, lehet, hogy valamelyik önkormányzat az egyébként szűkös forrásokból majd októberben vagy novemberben kaphat egy kicsit több pénzt, de ha ezt nem kapja meg januárban, februárban, márciusban - és sorolhatnám tovább a hónapokat , akkor ez azt fogja jelenteni, hogy az adott önkormányzatnál működési költséget fog érinteni, és működési problémákat fog jelenteni, főleg a kisebb és - úgymond - szegényebb önkormányzatoknál. Gémesi úr is említette, hogy erre vonatkozóan adtak be módosító indít ványt. Ha jól emlékszem, a MIÉPet kivéve minden frakcióból adott be néhány képviselő erre vonatkozóan módosító indítványt. Ugyan a vitában elmondta Orosz Sándor képviselőtársam, hogy nem lenne jó, ha egyegy fejezetet kivennénk, ha külön ágazati lobbyk pr óbálnák meg a saját fejezetüket és ágazatukat kivenni