Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PÁL BÉLA
3106 (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az itt fölolvasott beszéd természetesen nem győzött meg arról, amit a költségvetési törvényjavaslatnak a vitájába n kifogásoltam. Nevezetesen arról, hogy ebben a költségvetési tételben is, ugyanúgy, mint a költségvetés sok egyéb pontján, a kormány nem volt képes föltüntetni olyan módon a kiadási szándékait, hogy az a parlament és a parlamenti képviselők számára ellenő rizhető legyen. A képviselő úr itt számos jókívánságot megfogalmazott, egyebek között azt, hogy érezzük át és érezze át a magyar társadalom is a millennium jelentőségét, de nem elég önmagában a jókívánságokat megfogalmazni. Számos tárgyi tévedés is volt a felszólalásában. A kiadások nem jelentéktelen része az előző kormány idején megkezdődött munkálatok folytatása, például a királyi városok felújítása, és nagyon sok olyan műemlék jellegű beruházás, illetve felújítás, amely ez alatt a tétel alatt szerepel. M ásrészt nem követhető ennek a nagy, milliárdos kiadási tételnek a költségvetési bemutatásakor, hogy miben különböznek ezek a kiadások a minisztérium más cím alatt, de ugyanilyen tartalommal megfogalmazott kiadásaitól. (18.10) Lényegében a szö veges indokolás alapján - egykét kivételtől eltekintve - alig látszik ez a különbség. Harmadszor pedig - most ebben a rövid felszólalásban pusztán azt akarom mondani - elfogadhatatlan az olyan ünneplés, amely a jelen rovására próbál a múltból valamiféle j ó közérzetet teremteni. Ennek a minisztériumnak, illetve ennek a költségvetésnek nem futotta erejéből arra, hogy, mondjuk, a magyar közgyűjteményeket, múzeumot, könyvtárakat, levéltárügyet a legalacsonyabb szinten tervezett infláció értékével megnövelt köl tségvetési támogatásban részesítse. Amikor ilyen ügyben módosító indítványokat fogalmazunk meg, akkor az hangzik el, hogy ez a költségvetésnek egy olyan szent része, amelyből nem lehet elvonni. Ez nyilván elfogadhatatlan! Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ pa dsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra következik Pál Béla képviselő úr, MSZP. PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is nagy figyelemmel hallgattam Homa János képviselőtársam felolvasását. A z jutott eszembe, a beszéd haszna abban van, hogy az ember legalább utólag elgondolkodhat azon, amit mondott. Remélem, Homa János képviselőtársam is ezt teszi. Ugyanis nem azzal van baj, hogy az ellenzéki képviselők nem értették meg a millenniumi elképzelé s lényegét; hanem nagyon nehéz annak a lényegét megérteni, kedves képviselőtársam, amelynek a koncepciója nemcsak számunkra nem ismert, hanem a polgárok számára sem ismert kellőképpen. Az sem ismert, hogy a 25 milliárd forint jelentős részét milyen pályáza ti alapon és hogyan kívánják felosztani. Ha ugyanis ismert lenne, akkor nem történt volna meg az az eset, amely éppen lakóhelyem, Veszprém önkormányzatával esett meg a legutóbbi időszakban: a kormánybiztosi iroda vezetője arról tájékoztatta, hogy már egy e lkezdett programot kell abbahagynia. Felmerül a gyanú, hogy miért. Mivel nem ismert számunkra a döntés indoka, az elbírálás szempontja sem, és mivel nem írtak ki új pályázatot ebben a kérdéskörben, így nagyon aggályos, hogy szakmai szempontok alapján döntö tteke, vagy politikai szempontok alapján, ugyanúgy, ahogy tették ezt a Nemzeti Színház, a 4es metró vagy az ítélőtáblák helyszínének megváltoztatásáról szóló döntésüknél. Veszprém polgármestere ugyanis az MSZP és az SZDSZ támogatásával került a székbe, s az önök logikája szerint ellenzéki városnak minősül. Így tehát nem az a baj, hiszen mi is, még a korábbi ciklusban is azt mondtuk, hogy a millenniumi megünneplése pártok és politika feletti ünnep kell hogy legyen. De ehhez hozzátartozik - kedves
