Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS TIBOR - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUNCZE GÁBOR
3090 (SZDSZ): Elnök Úr! Tiszt elt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége mintegy nyolcvan darab módosító indítványt nyújtott be a költségvetéshez. A képviselőtársaim majd ezekről részletesen fognak beszélni, én most a részletes vitában néhány csomópontról szeretném tájékoztat ni, illetve lehetőség szerint bizonyos kérdésekről meggyőzni önöket. Először azonban el kell mondanom, amit már az általános vitában is kifogásoltunk, hogy úgy kerül sor a költségvetés tárgyalására, hogy közben a bevételt megalapozó adó, illetve adó jelle gű törvények elfogadására már sor került. Ennek következményeként a képviselőknek egyszerűen nincsen lehetőségük arra, hogy csomagként kezelve a költségvetést és a költségvetést megalapozó törvényeket, bizonyos olyan módosításokat hajtsanak végre egyegy e lképzelt rendszer mentén, amely lehetővé tenné, hogy kerek egész javaslatok kerüljenek a Ház elé. Így járt a Szabad Demokraták Szövetsége is, hiszen az adótörvényeknél a javaslatainkat a Ház sorra elutasította. Ezek másik fele módosító indítványként most v iszont mégis megjelenik a költségvetésben, hiszen a mi logikánk szerint így tükröződik leginkább az az akarat, amit mi módosító indítványainkkal és természetesen a vitákban képviselt álláspontunkkal érvényesíteni kívántunk. Az első kérdéskö r, amelyről beszélni szeretnék, a nyugdíjak ügye. Nagyon sokszor volt már szó erről a Házban. Ezt most két ok miatt hozom ide újra. Egyrészt megint csak azt kell mondanom, hogy annak idején a vonatkozó javaslatainkat megtettük, ezért most megtettük azt a j avaslatunkat is, amely megteremti a forrását a nyugdíjak most még érvényben lévő törvények szerinti emelésének. A másik ügy - amely miatt a nyugdíjkérdést idehoztam - pedig az, hogy egy érdekes történet játszódott le itt a szemünk előtt: a költségvetésben korábban nem szerepelt a nyugdíjtörvény módosítása, egy másik, a költségvetéstől függetlenül benyújtott törvényben szerepelt viszont, abból a törvényből egy módosító javaslattal kivették, és most a költségvetésbe egy módosító javaslattal bekerült. Frakción k nem támogatja ezt a módosító javaslatot a korábbi álláspontunknak megfelelően. Már most tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy ebben a kérdésben frakciónk név szerinti szavazást fog kérni a módosító javaslatokról történő szavazás esetében. A második kérdésk ör, amelyről beszélni szeretnék, a családi támogatások rendszere, illetve ennek az átalakítása. Erről is nagyon sokat vitatkoztunk már részben az adótörvények, más törvények kapcsán is a Házban. Én most itt arra szeretnék hivatkozni, hogy többször elmondtu k, hogy egy nagyon jelentős jövedelemátcsoportosításra kerül sor a családi támogatási rendszer átalakításával, amellyel kapcsolatban egyébként semmilyen hatásvizsgálat, számítás nem történt. A kormány nem tájékoztatta az elképzeléseinek beterjesztésekor a Házat arról, hogy ezzel vajon hány gyerek kerül jobb helyzetbe, és vajon mennyi lesz azoknak a gyermekeknek vagy családoknak száma, amelyek e változtatás következményeként rosszabb helyzetbe kerülnek. Hadd ismertessem önökkel a mi számításaink eredményét. Mi úgy látjuk, hogy mintegy 120125 ezer gyermek lép be újonnan támogatandóként a rendszerbe annak következményeként, hogy a családi támogatásokat alanyi jogúvá tesszük. Ugyanakkor viszont meghaladja majd az 500 ezer főt azoknak a gyermekeknek a száma, aki k az új támogatási formák egy - és ráadásul a jelentősebbik - részéből nem fognak tudni teljes egészében vagy részben részesülni. (17.00) Ez pedig annak a következménye, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mostani változtatás az adórendszerben fog egy jelent ős változtatást ezen a ponton végrehajtani, gyermekszámtól függően lehetővé teszi, hogy a szülők a jövedelemadójuk egy részét visszaigényeljék a költségvetéstől. Igen ám, csakhogy ehhez jövedelem kell, és olyan mértékű jövedelem kell, amely lehetővé teszi az adó visszaigénylését. Azon családok esetében, ahol ilyen nincs, ott ezt a támogatási formát nem fogják tudni majd igénybe venni, számukra tehát marad továbbra is a családi pótlék. Egyébként ők azok a családok, akik ebben a támogatásban korábban is része sültek, amikor még a családi támogatásokat jövedelemhatárhoz kötöttük annak érdekében, hogy a rászorulókhoz juttassuk el a támogatásokat. Ők majd a családi pótlékot fogják továbbra is igénybe venni, igen ám, csakhogy a családi pótlék mértéke az előttünk fe kvő javaslatok szerint számszerűen nem nő 1999ben 1998hoz képes, ami azt jelenti,
