Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY
3082 helyen az 50 százaléknál kisebb részét fedezi az oktatási normatíva '98ra számítva a helyi kötelezően megkapott állami fel adatok finanszírozását. De térjünk egy picit vissza a tavalyi költségvetés vitájára, amikor 13 százalékos növekményt kaptak az önkormányzatok a költségvetésben. Tudjuk, Kuncze Gábor akkori belügyminiszter úr nagyonnagyon harcolt azért, hogy ez valóban reá lértékében 13 százalék legyen, de nem volt 13 százalék, mert tudjuk, hogy többletfeladatokat kaptak a települések. A 13 százaléknak mintegy a fele finanszírozta a növekményt, tehát reálértékcsökkenés történt; bármennyire próbáljuk erősíteni, hogy tavaly r eálértéknövekmény volt, csökkenés történt még akkor is, ha 18,5 százalékos növekménnyel lehetett tavaly számolni bizonyos feladatokra. Az a helyzet - ezt pontosan jól tudják az itt levő önkormányzati szakpolitikusok , hogy ez a többletfeladatok finanszír ozása miatt nőtt meg. Akkor 21 százalék volt a központi igazgatás növekménye, és ha a 7 százalék és a 21 százalék közötti összeget veszem, akkor pontosan ott vagyunk, ahol most. Tehá t megint az a fontos dolog, hogy annak tartalmát kell megnézni, mint 1998. év végén a '99es, a jövő évi költségvetés kapcsán is, annak a növekménynek a tartalmát kell megnézni, hogy milyen feladatokat vállal fel, mi van a tárcák költségvetéseiben - példáu l a sportfeladatok majdnem kétszeres finanszírozása, ami egy nagyon fontos, és azt gondolom, mindannyiunk számára támogatandó cél. Tehát ha ilyen aprólékosan végignézzük, akkor az a vád vagy az a kritika, amely azt próbálja kiemelni, hogy mennyivel több ju t a központi igazgatásra, mint a helyi igazgatásra, azért egy kicsit csökkenne, és reálisan megközelítve nyilvánvalóan a beltartalom ismeretében másképp állnának még ellenzéki képviselőtársaink is ehhez a kérdéshez. Vagy megint térjünk vissza egy picit a t avalyi költségvetésre, amikor Kuncze Gábor belügyminiszter úr is elismerte a sajtó nyilvánossága előtt, hogy mintegy 50 milliárd forint hiányzik a települési finanszírozásból. 50 milliárd forint hiányzott abból, ami az előző évi szinten tartáshoz szükséges volt. Bizony, tisztelt képviselőtársaim, ez azt eredményezte, hogy 800 település került az önhibáján kívüli hátrányos települések helyzetébe, és bizony meg kellett emelni a kereteket, finanszírozni kellett ezeket a településeket. Aki talán nincs ennyire k épben és hallgatja ezt a műsort: ezek olyan települések, amelyek már nem tudnak működni; működési kiegészítést, működési állami támogatást kapnak arra, hogy az orvosi rendelő működjön, hogy az iskolában ki tudják fizetni az energiaszámlát, hogy a pedagógus ok megkapják a fizetést, és sorolhatnám tovább mindazokat a célokat, amelyeket egyébként nagyon helyesen, az önhibájukon kívüli hátrányos települések kategóriájában fölvállal a költségvetés. Csak nézhetjük, hogy az elmúlt években ezeknek a településeknek a száma bizony növekedett. Az ez évi költségvetés 9,7 milliárdja, ami erre a területre van, megint azt prognosztizálja, hogy növekedik ez az összeg, tehát várhatóan több település kerül nehéz helyzetbe. Egyik képviselőtársunk azt mondta, hogy hol a csőd itt az önkormányzati szférában, hiszen néhány település kerül csődbe. Én, igen tisztelt képviselőtársaim, azt is csődnek értékelem, ha egy településen nem tudják kifizetni az energiaszámlát, vagy ha a különböző kötelezően ellátandó feladatok színvonalából vis szavesznek, vagy a vállalt feladatokat leadják - ami ugyan nem kötelező feladat, de mondjuk egy művelődési háznak a működtetése olyan vállalt feladat vagy olyan vállalt feladatokat egészít ki, ami egy települési polgárnak igenis elemi joga, hogy azt elérhe sse a kultúrán vagy a sporton vagy máson keresztül. És ha még egy picit visszamegyünk a tavalyi költségvetés és az áthúzódó kötelezettségek tekintetében, akkor említsük csak meg itt - mert volt erről szó - a közművagyon kérdését. A Magyar Önkormányzatok Sz övetsége 1996ban ott ült a Pest Megyei Önkormányzat épületében és ott egyeztettek a szövetségek abban, hogy ne 40 százalék legyen, hanem kapják meg a törvényben előírt jogos vagyonukat a települések, mondjuk, a gázközmű esetében. Nem kapták meg a települé sek. Mi ennek az eredménye? Az az eredménye, hogy 50 milliárd forintot kellett ebben a költségvetésben tartalékolni arra, hogy a nagyon csúszott alkotmánybírósági határozat eredményeképpen az állam kötelezettséget tudjon vállalni ezen számlák kifizetésére, mert a privatizáció megtörtént. Ehhez
