Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
3072 mindenese tre ez jön ki a számokból, ez a könyvvizsgálók hivatalos jelentése. Természetesen szívesen adnék önöknek tájékoztatást arról, hogy milyen befektetések és milyen hitelek mögött van ez a céltartalékhiány, annál is inkább, mert néhány nagyon érdekes nevet val ószínűleg önök is találnának köztük. Sajnos, a banktitok megsértése miatt ezt nem tehetem meg, de valószínűleg lesz még rá alkalom, amikor ki fognak derülni, hogy milyen vállalatokban és milyen befektetésekben halmozódott fel ez a hiány. Magáról az összegr ől nem nagyon javasolnám, hogy vitatkozzunk, mert egyikőnk sem vizsgálta meg alaposan a portfoliót. Én megvizsgáltam a könyvvizsgálók jelentéseit, egyébként a költségvetési bizottságnak be fogom mutatni ezeket a jelentéseket. Ha önök úgy ítélik meg, hogy e zek a jelentések nem megalapozottak, akkor lehet róla vitatkozni, de nem vagyok ebben a helyzetben. A másik kérdéskör, hogy hogyan alakult ki ez a hiány. Mint elmondtam, igazából a Postabank három tevékenységében. Az első és legfontosabb talán a befektetés i tevékenysége. A Postabank olyan befektetésekbe fogott évek óta - és hosszú évek óta, valóban nemcsak az elmúlt négy évben, hanem gyakorlatilag fennállása óta , amelyeknek semmi közük nincs a banki üzletághoz. (15.40) Ezek a befektetések persze exponenci álisan növekedtek az utóbbi időben, sőt 1998ban különös mértékben megnőttek. A rossz hitelállományt többször befektetésekre próbálták átcserélni. Van egy 8 millió dolláros hitel, amelyet a könyvvizsgálók és a rendőrök még ma is egyaránt keresnek Spanyolor szágban. Lehet, hogy ez is benne van a hiányban, lehet, hogy nem. Ha megtalálják, hogy hová ment a pénz - lehet, hogy meg fogják találni egyébként , akkor lehet, hogy vissza lehet szedni belőle valamennyit - vannak sejtések. Még arról is vannak sejtések, hogy ezek a pénzek magyarországi vállalatoknál vannak, de egyelőre ezeket rendkívül nehéz bebizonyítani. Én tehát nem szívesen mennék ebbe bele. Mindenesetre ezek döntő része álbefektetés: a híres spanyol portfolio, az úgynevezett üdülővásárlás; golfpályák at is vásárolt a Postabank. Ennek a hiteles története az, hogy egyszer a rossz hitelállományát kihelyezte a Dunaholdingba, ezt a rossz hitelállományt a Dunaholding vállalta, és a különböző leányvállalatai vállaltak erre készfizető kezességet, amiről minden ki tudta, hogy nyilvánvalóan nem fogják tudni kifizetni. Ezt az auditor többször valósnak fogadta el. Majd utána, amikor kiderült, hogy ezt nyilván nem lehet behajtani, akkor ezeket a rossz hiteleket elcserélték erre a bizonyos befektetési állományra. Elős zör úgy tűnt, hogy sikerült a csodát végrehajtani a Postabankban, és a nyilvánvalóan behajthatatlan hiteleket jó befektetésekre elcserélni. De azért később kiderült, hogy ezek a befektetések mégsem olyan jók. Főleg, amikor az is kiderült, hogy utána az a 8 millió dollár is eltűnt, amit azért adtak, hogy vegyék meg ezeket a bizonyos befektetéseket, amelyeket utána 50 millióra lehetett fölértékelni. Ez különösen nehézkessé tette a helyzetet, és különösen megnehezítette a portfolio értékelését a könyvvizsgálón ak - mármint a Deloitte&Touche volt ebben az időszakban a könyvvizsgáló. De nemcsak ezek a befektetések voltak, volt még nagyon sok más befektetése a Postabanknak. Kétségtelenül igaz, hogy ezek egy része korábbi hitelek befektetéssé történő konvertálásából alakult át, ugyanis amikor láthatóvá vált, hogy a hiteleket nem tudják visszafizetni, akkor a Postabank a hiteleit befektetésekké alakította át. A portfolio második része olyan hitelekből áll, amelyeket az auditor véleménye szerint nem vagy csak részben f ognak visszafizetni. Ezek egy nagy csomagja a telekommunikációhoz és a hírközléshez kapcsolódik; alapvetően egy hírközlési vállalathoz, amely állítólag létezik és működik, mindenesetre a hitelállományát, ami messze túllépi a törvényben engedélyezett postab anki nagy hitelállomány korlátját - azt hiszem, annak a négyszerese vagy ötszöröse , ennek a társaságnak a hiteleit jelentős mértékben leértékelte a könyvvizsgáló. A hiteleket talán még nehezebb minősíteni,