Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁNOSI GYÖRGY
3034 az esetben azonban valahonnan máshonnan el kell v enniük a pénzt. Csak úgy tudják az egyik területet 10 százalék fölött támogatni, hogyha valahonnan máshonnan elveszik a pénzt. Ez egy nagyon komoly konfliktusforrás lesz az önkormányzatok életében. Természetesen azt is meg lehet tenni, hogy előírjuk a köte lező bérkifizetést ezen a területen. Ebben az esetben azonban sajnos azzal kell számolni, hogy az oktatás területén kifizetik mindezt az önkormányzatok, de a dologi, működési kiadásokban radikálisan csökkenteni fogják majd a kiadásaikat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy átlagosan a 10 százalék fölé nagyon ne menjenek. Ennek sajnos az lesz a következménye, hogy ismét csoportösszevonások, iskolabezárások, ellátatlan közoktatási feladatok fogják jellemezni az önkormányzato k életét. Egyetlen megoldás van: bővíteni kell az önkormányzat forrásait, meg kell adni a garanciát arra, hogy a szándékok (Az elnök ismét jelez.) valóban teljesüljenek. Ehhez azonban módosító indítványokra van szükség, amelyeket mi magunk is beadtunk. Kös zönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) (13.00) ELNÖK (dr. Áder János) : Pokorni Zoltán miniszter úr két percben kíván válaszolni az elhangzottakra. POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Jánosi képviselő úrnak igaza len ne, ha Magyarországon egy önkormányzat lenne, amely ily módon kezeli az összegeket. De mivel több van, ezért az a nézőpont, amelyet a képviselő úr felvetett, nem jelent mást, mint hogy önkormányzat és önkormányzat között ez a költségvetés valóban jövedelem átcsoportosítást eredményez; az intézményeket, oktatási intézményeket nagyobb számban fenntartó önkormányzatok számára nagyobb növekedést, az ilyen intézményeket nem fenntartó önkormányzatok számára kisebb, csak 10 százalékos növekedést eredményez. Ez azt jelenti, hogy ez a költségvetés jobban garantálja az intézmények működését, mert szakfeladat, közfeladat ellátásához nagyobb arányban köti a pénzek felhasználását. Lehet ezt vitatni, lehet ezt kevesellni - nyilván a képviselők ezt meg is teszik. Csak nem á rt felhívni a figyelmet arra, hogy nem egységes, nem egy nagy gazdálkodás a magyar önkormányzatok gazdálkodása, hanem ilyen értelemben bizony változnak az önkormányzatok lehetőségei. Azt gondolom, abban talán nincs közöttünk vita, hogy az a jó, ha nagyobb arányban jelenik meg a támogatás mértéke ott, ahol a feladat nagyobb arányban van jelen. Egészében 32 egész valahánytized milliárd forinttal nő az oktatási normatíva. Ebből 28 milliárd forintot lehet bérre felhasználni, a pedagógusok béremelése azonban 23 milliárd forintot követel meg. Efölött közel 9 milliárd forint áll az önkormányzatok rendelkezésére ahhoz, hogy vagy a képviselő úr által említett technikai felújításokat, vagy az áram- és gázszámlák növekedését lefedjék, és emellett a technikai dolgozók b érét is - remélhetőleg az inflációval arányos mértékben - növeljék. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Újabb kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Jánosi György képviselő úr. Megadom a szót. DR. JÁ NOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán két percnél is rövidebb leszek. Vitatom a miniszter úr azon állítását, hogy a jövő évi költségvetésben a több oktatási intézményt fenntartó nagyobb önkormányzatok támogatása nagyobb mértékben emelkedik, mint a kisebb településeké. Azért is vitatom ezt, mert míg ebben az évben a személyi jövedelemadóból automatikusan 20 százaléknyi rész maradt az önkormányzatoknál - amely a nagy önkormányzatoknál nagyon komoly bevétel volt , addig a következő évben ez az automatikusan ottmaradó forrás sajnos
