Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERBÁLY IMRE - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2997 Itt kívánom csak megjegyezni, hogy hozzászólásom további részében a nevezett KözépTiszavidéken - Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás környékén - a munkanélküliség 2040 százalékos. Gon dolom, nem kell ecsetelnem, hogyan befolyásolja ezt a helyzetet a belvíz okozta következmények esetleges hatása. A körülmények együtthatásának eredményeként rendkívül súlyos belvízhelyzet alakult ki BorsodAbaújZemplén, SzabolcsSzatmárBereg, HajdúBihar és JászNagykunSzolnok megye területén. Én azonban - nem véletlenül - most csak a KözépTiszavidék helyzetét kívánom bemutatni, s ebből az előzőekben felsorolt megyékre is vonatkoztatható következtetést levonni. 1998 májusában az elmúlt 20 év legnagyobb belvize alakult ki a KözépTiszavidéken, amely összesen körülbelül 16 ezer hektáron 1 hektárnál nagyobb vízborítást jelentett. Ez a belvíznagyság majdnem elérte az egész megyére vonatkozó belvíznagyság felét. A belvíz elsősorban a Nagykunság északi és ke leti részét érintette. Jelentős területeken pusztult ki a vetés, illetve a talaj túlnedvesedése miatt egész évben lehetetlenné vált a talajművelés. Az 1998 szeptemberoktóbernovemberében lehullott sok csapadék, amely az egész KözépTiszavidékre jellemző volt, részben szemmel látható belvízelöntéseket, részben a talaj olyan mérvű túlnedvesedését okozta, hogy a betakarítás, a szántás, illetve a magágyelőkészítés nem valósulhatott meg a művelt területek jelentős részén. Egy átlagos téli, tavaszi időjárást f eltételezve is, az egész térségben fel kell készülni a belvízzel károsított területek további növekedésére, amennyiben nem sikerül érdemi intézkedéseket tenni. A jelenlegi helyzetben jellemző, hogy a volt üzemi csatornák túlnyomó többsége gazdátlan és üzem képtelen, részben mert áttöltötték, részben mert a növényzet a víz lefolyását nem teszi lehetővé, s a társulási csatornák csak 30 százaléka felel meg a funkciójának. A társulatok nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással. Csak jelezni szeretném, hogy az érdekeltségi hozzájárulás, amely 100 és 250 forint között változik hektáronként, a szükséges költségeknek csupán az egyötödét fedezné akkor, ha az érdekeltek, az érintettek befizetnék. (13.50) Tudomásom szerint jelen pillanatban - és év végéig várhatóan - a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulatnál 80 százalékos, a Mirhókisfoki Vízgazdálkodási Társulásnál 50 százalékos, a Mezőtúrtiszazugi Vízgazdálkodási Társulásnál 70 százalékos az érdekeltségi hozzájárulás befizetése. Éppen ezért a társulatok a kezelésükb en lévő csatornák gaztalanításához, az azokban lévő vízfolyási akadályok eltávolításához, illetve a számukra törvényben előírt védekezések végrehajtásához sajnos nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. A kialakult belvízhelyzetben... ELNÖK (dr. Szili Katal in) : Képviselő úr, az ideje sajnos lejárt. Tájékoztatom, hogy a Házszabály értelmében napirend utáni hozzászólásra öt percben van lehetősége. Kérem, hogy a mondatát még fejezze be. HERBÁLY IMRE (MSZP): Mivel a következtetések között vannak olyan pontok, am elyeket szerettem volna miniszter úrnak elmondani, ezért jelzem, hogy írásban el fogom juttatni miniszter úrhoz, és gondolom, a munkáját segítendő ezeket figyelembe fogja venni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönö m szépen. A kormány nevében megadom a szót Torgyán József miniszter úrnak válaszadásra. Miniszter úr, önt illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Önnek pedig, Herbály Imre képviselő úr , köszönöm, hogy felvetette ezt a rendkívül fontos kérdés, hiszen valóban nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész
