Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
2874 13 700 forintja jövőre valóban 1 7 200 forintra emelkedik; de aki csak jövőre lesz nyugdíjas, annak számára a minimális nyugdíj összege mindössze 15 300 forint. Két minimum lesz tehát: az egyik azok számára, akik ez évben már nyugdíjasok vagy ez évben nyugdíjassá lesznek, a másik pedig az ok számára, akik a jövő évben mennek nyugdíjba alacsony keresettel, olyan alacsony keresettel talán, hogy a nyugdíjukat ki kell egészíteni a mindenkor irányadó minimális nyugdíj összegére. Még egyszer leszögezem, hogy félreértés ne essék: ez jövőre nem 17 200 forint lesz, hanem 15 300. Elindulunk tehát visszafelé egy negatív számegyenesen, ahol a nullapont nem ott van, ahol Harrach miniszter úr expozéja megjelölte, nem a 17 200, hanem a 15 300 forintnál. Ez annál is inkább súlyos, mert ahogy erről már szin tén többször volt szó, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez egyéb társadalmi juttatások is kötődnek, és jövőre ezeket is a 15 300 forinttal vagy a 15 300 forintból kell kiszámítani; ilyenkor természetesen ennél az összegnél alacsonyabb összeg ről van szó. Talán még ily késői órán sem fölösleges, hogy elsoroljam, milyen ellátások kötődnek a minimális öregségi nyugdíjhoz: a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a munkan élküliek jövedelempótló támogatása, az egyedülálló idős korúak járadéka és az ápolási díj. Itt van tehát egy csoportban három generáció: a gyermeket nevelő fiatalok; azok a középkorúak, akik munka nélkül maradtak, és éppen már nem fiatal koruk miatt igen r ossz eséllyel pályáznak a munkaerőpiacon újabb állásra; és a legidősebbek és legnehezebb sorsúak az egyedülálló idősek, akik önálló ellátással nem rendelkeznek. Ők mindannyian a jövő évi juttatásukat a negatív számegyenesen visszafelé haladva kiszámított 1 5 300 forintos jogi határból kapják majd meg. A minimális nyugdíj groteszk történetéhez hozzátartoznak a kodifikációs ellentmondások is. Erről már ma én magam is szóltam. Az egy időben benyújtott jogszabályok egymásnak ellentmondanak: a költségvetési törvé ny 57. §a szociális ellátások alapjául szolgáló összegre cseréli a minimális nyugdíj fogalmát, míg a családi ellátásról szóló törvény visszatér az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének fogalmára. A két ellentmondó törvény között a most tárgyalt törvény tesz igazságot: a 20. § (2) bekezdése kimondja, hogy a minimális nyugdíj összegén az ez évi minimum 12 százalékkal megemelt összegét kell érteni; és hogy a groteszk történet vége is groteszk legyen, a kimondott szabály ellenére azt is hozzáteszi, hogy a jövő évi minimális nyugdíj összegét kormányrendelet határozza majd meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan vannak, akik az eddig elmondottak alapján igen rosszul fognak járni, hiszen a minimális nyugdíj környékén vagy határa alatt meglehetősen nagy sz ámú nyugdíjas éldegél egyik napról a másikra. Ma 15 ezer forint alatt körülbelül a nyugdíjasok 24 százaléka kap biztosítási ellátást, egy részük most viszonylag jól jár - azok, akik 13 700 és 15 000 forint között kapnak nyugdíjat. De a minimális nyugdíj al att is körülbelül 1314 százaléka a nyugdíjasoknak ellátott, és még 10 ezer forint alatt is 89 százaléka kap ellátást a nyugdíjasoknak. Ők az elemi megélhetésükért, azért, hogy egyik napról a másikra élni tudjanak, szociális ellátásra szorulnak. Ezért nem értem a miniszter úr expozéjának azt a mondatát, azt a gondolatát, hogy a kormány koncepciójában a biztosítási szempontot felülírja a szociális szempont. Ezek nem a miniszter szavai, de a miniszter úr gondolata. Ha ez igaz lenne, akkor éppen a legalacsony abb nyugdíjasoknak, a 13 700 forint alatt vegetálóknak kellene a legtöbbet kapniuk, ez viszont a törvényben fordított logikával működik. Ezért miniszter úr mondatából sajnos csak az egyik fél igaz: az tudniillik, hogy a törvénytervezet szétveri a biztosítá si logika alapján működő eddigi nyugdíjrendszert. Tisztelt Ház! Végül még egyetlen kérdésre szeretnék kitérni; erről ÜszögiBleyer Jenő képviselőtársam is szólt az imént. Sokszor elhangzott ma, hogy igaze, hogy a nyugdíj reálértéke egyetlen nyugdíjascsopo rtnál sem csökken. A számok persze arra vannak, hogy mögéjük el lehet bújtatni valós társadalmi folyamatokat. A számok világában fel lehet mutatni, hogy az inflációnak megfelelő mértékű nyugdíjemelés azt jelenti, hogy senki nem veszít, mindenki legalább a pénzénél van. Ez az elemi számtani logika azonban csak akkor lenne igaz, ha a nyugdíjasok rugalmasan igazítani tudnák fogyasztásukat az átlagos fogyasztói kosárhoz, amelyről Harrach miniszter úr a
