Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 5/1998-2002. ÜB (1998. október 28-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2834 Az előadottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűl ést, hogy a Magyar Szocialista Párt kérelmét utasítsa el. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Szeretném, ha öt percben tartanák legközelebb a felszólalásaikat. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsopor tok fejthetik ki az álláspontjukat - nem kötelezően - ötöt perces időkeretben. Előzetesen három képviselőcsoport jelezte felszólalási szándékát. Elsőként megadom a szót Rubovszky György úrnak, a Fideszfrakció nevében. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP által előterjesztett kérelmet előadó képviselőtársam három pontban tért ki, három ponttal kívánta az ügyrendi bizottsági állásfoglalást támadni. Szeretném emlékeztetni, hogy ezek a pontok az ügyrendi biz ottsági ülésen részletes megtárgyalásra ilyen pontossággal ugyan nem kerültek, de én nagyon örülök az itteni felvetéseknek. Szeretném követni az előterjesztést, ugyanúgy hármas tagolásban, ahogy az előadásra került. A személyek körével kapcsolatban, azt hi szem, dr. Salamon László képviselő úr, az ügyrendi bizottság elnöke tételesen, pontosan, jogszerűen kifejtette azt az álláspontját, hogy kik azok, akik jogszabályi rendelkezés alapján jogosultak a helyettesíttetésre és kik azok, akik nem. Szeretném kiegész íteni az elmondott kört azzal, hogy a tegnapi napon tárgyalta a tisztelt Országgyűlés a miniszteri feladat- és hatáskörrel kapcsolatos jogszabályt, amelyik ugyanezt a rendszert követi, pontosan felsorolja azt, hogy mely tisztségviselők mely kérdések tekint etében, kiknek a helyettesítésével teljesítik megjelenési kötelezettségüket. Tisztelt Országgyűlés! Én nem hiszem, hogy az ügyrendi bizottság elnökének felszólalásához képest tovább kellene vitatkozni, vagy erőltetni azt a kérdést, hogy a mélyen tisztelt e llenzék elfogadjae végre, hogy mi a különbség a meghallgatás és a vallomástétel között. Pontosan jogszabály szerint hivatkozott az ügyrendi bizottsági vitában is a Fideszképviselőcsoport erről az álláspontjáról, hogy a meghallgatás során igenis bejönnek azok a helyettesítési lehetőségek, a vallomástétel pedig egyszerűen személyes megjelenési kötelezettséget von maga után. Ugyanez a fontos kérdés hangzott el akkor, amikor a kisebbségi jogként felmerülő kétötödös, vagy pedig a többségi döntésnek megfelelő m eghallgatásról, illetve vallomástételről volt szó. Ilyen körülmények között, annak ellenére, hogy az MSZP képviselőcsoportja előre nem fejtette ki álláspontját, azt hiszem, az ügyrendi bizottság elnöke minden egyes kérdésben pontos és precíz választ adott az MSZPképviselőcsoport felvetésére. Tisztelettel a Fidesz képviselőcsoportja nevében én is arra kérem a Házat, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalását szíveskedjen hatályában fenntartani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót az MSZP képviselőcsoportja álláspontjának ismertetésére Avarkeszi Dezső képviselő úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mi természetesen kicsit másképpen látjuk a probléma lény egét, mint ahogy ezt Rubovszky György és Salamon László képviselőtársaink elmondták. Szerintünk a probléma lényege az, hogy egy országgyűlési bizottság tagjainak kétötöde, élve a Házszabály 68. § (3) bekezdésben biztosított jogával, meg kívánta hallgatni a miniszterelnök urat. A miniszterelnök úr viszont nem kívánt elmenni a meghallgatásra, holott álláspontunk szerint az alkotmány 21. § (3) bekezdése ezt kötelezővé teszi. A következőt mondja ez a bekezdés: "Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat m indenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni." Ezt a dilemmát többféleképpen fel lehet oldani. Fel lehet oldani az alkotmány módosításával. Természetesen ehhez a jobboldalnak nincs meg a kellő többsége. Fel lehet
