Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Bajor Tibor (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Miniszterelnök úr, a Kárpátokban ismét esik az eső" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP):
2808 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az interpelláció megfogalmazásával az volt a célom, hogy rái rányítsam a kormányzat figyelmét azokra a privatizációs szerződésekre, amelyek a múltban köttettek, és az 1999. évi, valamint az azt követő költségvetésekre negatív irányban rányomhatják a bélyegüket. Magának a Fidesznek a választási programjában is szerep elt, hogy az értékaránytalan privatizációs szerződéseket felülvizsgálják. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a kormányzat fennállása óta is számos olyan privatizációból fakadó garanciavállalásihelytállási kötelezettsége származik a jelenlegi kormány zatnak, amellyel nehezen tud megküzdeni. Azon túl, hogy a figyelmet ráirányítottam erre a kérdésre, az a tiszteletteljes kérésünk, hogy úgy alakítsák, szervezzék, tervezzék a privatizációs költségvetést, illetve a szociális kiadásokat, a családok vé delmét, hogy az ne menjen a tervezett szociális intézkedések rovására. Elfogadom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) Bajor Tibor (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Miniszterelnök úr, a Kárpátokban ismé t esik az eső" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Bajor Tibor úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Miniszterelnök úr, a Kárpátokban ismét esik az eső" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszol. Bajor Tibor képviselő urat illeti a szó. BAJOR TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Tiszán levonuló árhullám több kérdés t is felszínre hozott. Az első és legfontosabb az, hogy milyen színvonalon valósul meg a gyakorlatban az ukránmagyar katasztrófavédelmi megállapodás. Kevesen tudják, hogy a meginduló árhullám a forrásoktól számítva körülbelül 26 órán belül eléri Tiszabecs et, vagyis a magyar határt. Szeretném megkérdezni, hogy kaptunke, és ha igen, mikor és milyen pontos tájékoztatást az árhullámmal kapcsolatban. A Felsőtiszai Vízügyi Igazgatóság igazgatója miniszterelnök urat tájékoztatta; önt nem tudta, hiszen ön akkor éppen külföldön tartózkodott. Második kérdésem: a korábbi kormány - a Hornkormány - 15 milliárd forintot hagyott jóvá a tiszai töltések és gátak megerősítésére, építésére. Azonban azt tapasztalhattuk, hogy a gátak védekező emberek nélkül csak nagyon rövid ideig képesek ellenállni az áradásnak. Ezt bizonyítja Milota, Vásárosnamény, Tivadar. Ezeknek a településeknek a nevére még sokáig fog emlékezni a lakosság. Nem véletlen, hogy Záhonyban és Vásárosnaményban, ahol a városokban önálló polgári védelmi parancs nokság működik, sokkal felkészültebben tudtak szembenézni a veszéllyel. (15.50) Miniszter Úr! Nem tudtam, hogy a polgári védelem is a közlekedési miniszterhez tartozik, ezért önt kérdezem, mi a szándékuk a polgári védelmi hálózattal, megmarade önállósága. A harmadik kérdésem: SzabolcsSzatmárBereg megyében Bereg az egyetlen olyan terület, amely a Tisza és az országhatár között fekszik. Erre azért hívom fel a figyelmet, mert hiába védjük meg településeinket a magyar területen, ha Ukrajnában gátszakadás van , az ár Bereget is elárasztja. Tervezie a kormány - a románmagyar határszakaszhoz hasonlóan - az ukrán határ mentén is