Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2762 igénybevétel lehetőségének körét. Tehát azt lehet mondani, hogy bizony azok kárára történik az új lehetőség biztosítása a jobb módú családoknak, akik eddig is jogosultak voltak erre. Ami a támogatások megszerzésének módszerét illeti, azt a választ kaptuk, hogy talán majd a születési anyakönyvi kivonat jól reprezentálja, hogy a családban lévő gyermek éppen hol is tartózkodik. Mi úgy gondoljuk, hogy a törvényi szabályozásnak ez egy át nem gondolt része. A születési anyakönyvi kivonatnak, úgy gondoljuk, semmi köze nincsen ahhoz, hogy a gyerek éppen a családban éle hathét éves korában vagy később, adott esetben akár tizennégy éves koráig. Tehát nem jó megoldás, amire persze végighallgattunk egy szerény próbálkozást, miszerint majd egy kormányrendelet határozza meg ezt. Én úgy gondolom, hogy ez egy átgondolatlan rész, ezen menetk özben változtatni kell. A Szocialista Párt frakciója próbálkozni is fog olyan módosító indítvány benyújtásával, amely mindenki számára korrekt, és egyértelművé teszi a hozzájutás lehetőségét. Ha megnézzük, hogyan lehet ezt igénybe venni, akkor a jelenlegi helyzet szerint úgy néz ki, hogy az igazgató jelzi a jegyzőnek, a jegyző valamilyen családtámogató szolgálatot - ezek a kisközségekben nem működnek, vagy megalakítják, létrehozzák őket, vagy ha ilyen sincs, akkor az óvónőt - bízza meg, hogy lelje föl a kal lódó családokat a kallódó gyerekekkel, és ha ez alapján nem változik jogkövetővé a magatartás, akkor a gyámügy kiemeli a gyereket a családból. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon bonyolult, körülményes, az önkormányzatokra új feladatot rovó módszer lesz, tehát nem tartottuk támogathatónak. Összességében azt mondhatom, hogy az az elv, amely ezen törvényi szándékban kifejeződésre jut, nekünk, ellenzékieknek elfogadhatatlan, ezért nem támogattuk ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Az oktatási bizottság véleményét Révész Máriusz képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, öné a szó. RÉVÉSZ MÁRIUSZ , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság mintegy két órát vitatkozott erről a törvénytervezetről, úgyhogy van mit mondani mind a többségi, mind a kisebbségi előadónak. A rendszerváltás óta eltelt időszaknak a legnagyobb vesztesei a többgyermekes csal ádok voltak, ezt különböző szociológiai felmérések is bizonyítják. (11.30) Míg a nyolcvanas évek végén a társadalom legszegényebb tizedében a többgyermekes családban élők mintegy 20 százalékot tettek ki, ez az elmúlt évre 50 százalék környékére emelkedett. Különösen nagy veszteség volt a többgyermekes családoknak az 1995ös év, illetve a Bokroscsomag, és azt hiszem, hogy ennek a terheit mind a mai napig nyögik. Indokolja ennek a törvénytervezetnek a beterjesztését az a demográfiai helyzet is, amiben ma Mag yarország van. Erről már itt a mai napon esett szó a tisztelt Házban, egy dolgot azonban szeretnék kiemelni. Tudni kell, hogy 1975ben egy születési csúcs volt Magyarországon, ez a generáció szülőképes korba érkezett; úgy született a tavalyi évben a legkev esebb gyermek Magyarországon az eddigiekben, hogy egy viszonylag nagy létszámú generáció van a húszas és harmincas évei között. Azt hiszem, ez tovább indokolja, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell. Több ponton vita bontakozott ki az oktatási bizottsá gban a törvénytervezet területén. Az első ilyen az alanyi jogosultság kérdése volt. A többség a következő észrevételeket fogalmazta meg ezzel kapcsolatosan: Magyarországon a jövedelmeknek mintegy egyharmada a láthatatlan szférában képződik. Meglehetősen ké rdéses olyan esetben rászorultsági alapon döntéseket hozni, amikor a jövedelmek egyharmada láthatatlan a hatóságok számára.
