Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK ( dr. Áder János): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter,
2754 A tervezett intézkedés előkészítése során azt tapasztaltuk, hogy többen vitatják az iskoláztatási támogatás bevezetésének célszerűségét, ezért erről külön is indokolt szólni. Kérem a figyelmet, hogy a későbbi félreértések vagy netán félremagyarázatok megelőzhetők legyenek! Az iskoláztatási támogatás bevezetése azért ke rült napirendre, mert a szülők egy kisebb, de sajnos nem elhanyagolható része nem ismeri fel gyermeke tanuláshoz fűződő érdekét. Ezeket a szülőket a törvényjavaslat szerint nem büntetni akarjuk, hanem rá akarjuk őket vezetni arra a helyes útra, hogy teljes ítsék gyermekük iskoláztatásával összefüggő kötelezettségüket. A törvényjavaslat ezt úgy oldja meg, hogy a település jegyzője, akinek a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése egyébként is feladata, az iskolába nem járó kiskorú gyermeket védel embe veszi, felkéri a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy próbálja meg a családban a nevelési problémát rendezni. Ha ez sikertelen, akkor intézkedik a gyámhatóságnál, hogy a nevelési támogatás felhasználását vonja ellenőrzése alá, vagyis számoltassa el a szülőket arról, hogy az valóban a gyermek érdekében nyert felhasználást. Szeretném hangsúlyozni, hogy a családban élő gyermektől semmilyen körülmény folytán nem vonják el a támogatást, egyetlen gyermek sem marad ki a támogatási rendszerből. A javasolt szab ályozás a szülőket kívánja orientálni a gyermekeik tankötelezettségének teljesítésére; véleményünk szerint a tervezett intézkedésnek éppen az az előnye és újszerűsége, hogy egy pénzbeli támogatási forma a problémás esetekben a segítő folyamat részeként kép es funkcionálni. A családi pótlék és az iskoláztatási támogatás jogosultsági feltételei és mértékei is azonosak. 1999ben az ellátások összegei nem változnak. Figyelembe kell venni azt, hogy a gyermekeket nevelő családok támogatása nem egyetlen jogszabályb an leírtak szerint valósul meg, hanem egy többcsatornás rendszeren keresztül különböző típusú kedvezmények érvényesülnek. A közelmúltban szavazta meg az Országgyűlés a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ebben a gyermekek után érvényesíthető adókedvez mény mértékét illetően többségi szavazással a parlament a magasabb összegű változat mellett döntött, amit egyfajta értékválasztásnak kell tekinteni. Ez természetesen a családi pótlék mértékére is hatással van, hiszen a költségvetés lehetőségei sajnos nem k orlátlanok. A különböző támogatási rendszerek együtt kezelése a tervezett intézkedések megítélése szempontjából azért is indokolt, mert függetlenül attól, hogy a családi pótlék mértéke jövőre nem változik, azt is tudni kell, hogy a nehezebb anyagi körülmén yek között élő családok rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülnek. A jogosultsági feltételek megváltoztatása azt eredményezi, hogy a következő évtől kedvezőbb helyzetbe kerülnek az ellátás összegének megállapításánál azok a családok, akik felsőfo kú tanulmányokat folytató gyermekeket is eltartanak. A családi pótlékra már nem jogosító nagykorú gyermek is beszámítható lesz a gyermekszámba. Ezzel megszűnik az a ma igazságtalanul működő rendszer, amely kirekeszti a családok jelentős részét a megfelelő mértékű családi pótlék igénybevételéből. A gyermeküket gondozó szülők részére kedvező változás, hogy ezentúl jövedelmüktől függetlenül lesznek jogosultak a gyermekgondozási segélyre és gyermeknevelési támogatásra. Mint ismeretes, a gyermekgondozási segély a gyermek harmadik életévének betöltéséig illeti meg a szülőt, havi összege pedig az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodik. Ezzel azonos mértékű ellátás illeti meg gyermeknevelési támogatás címén a legalább három kiskorú gyermeket nevelő szülőt, ha legkisebb gyermeke három és nyolc év közötti. A hatról nyolc évre történő korhatár kiterjesztését a szülők várhatóan szintén kedvezően fogadják majd, hiszen a kisgyermek az iskolakezdés körüli időben fokozott szülői gondoskodásra szorul. A gyermekgondozási segély é s a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavállalás feltételei nem változnak. Az anyasági támogatás szabályozása lényegében változatlan, kisebb módosításokat, pontosításokat tartalmaz a javaslat.
