Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK ( dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ
2745 Például a 6. §t új bekezdéssel azért kellett kiegészíteni - nevezetesen új (3) bekezdéssel , mert mint az indoklásban szerepel, a törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely a különböző, illetve azonos jog címen járó ellátások egymás mellett történő együttfolyósítására, illetőleg annak korlátozására vonatkozott volna. Ennek híján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál számos végrehajtási, jogalkalmazási probléma keletkezett. Nincs a világon olyan n yugdíjrendszer, melyben hasonló szabályok ne lennének, ahol ne szorítanák korlátok közé az ellátások együttfolyósítását. A régi, az 1975. évi II. törvényben sem volt ez másképp. Kérdés, hogy ha abban szerepelt egy ilyen szabály, az miért nem került át 1997ben az új törvénybe, s azt miért most kell pótolni. Ennek az 1997. évi törvény beterjesztője, Kökény Mihály akkori népjóléti miniszter és Keller László államtitkár lehet a megmondhatója. Ugyanezt mondhatjuk el a 12. § (2) bekezdésének módosításáról is. Ne m kellett volna mást tenni 1997ben, mint az akkor hatályos szabályt átmásolni az új törvénybe. Ez valamilyen rejtélyes ok miatt elmaradt. Ez a rejtélyes ok nem is olyan rejtélyes: az alacsony kodifikációs színvonal. S ezt most kell pótolni! A Hornkormány nagyobb figyelemmel megspórolhatta volna nekünk e feladatot. A Hornkormány jogszabályalkotó hanyagságának azonban az igazi példája a 29. § (2) bekezdését felváltó rendelkezés. A javasolt módosítás csupán három számra terjed ki. A rokkantsági nyugdíj össz ege minimálisan - rokkantsági csoportok sorrendjében - ezentúl 33 százalék helyett 37,5 százalék, 38 százalék helyett 42,5 százalék, végül 43 százalék helyett 47,5 százalék. Tehát mindhárom esetben 4,5 százalékkal előnyösebb lesz a rokkantnyugdíjasok pozíc iója. Ezt ismerjük el, nem írható be most az Orbánkormány javára. A Hornkormány ugyanis észbe kapott, hogy a törvényben szereplő mértékek méltánytalanul alacsonyak, s olyan végrehajtási rendeletet adott ki, amely ellentétben a törvénnyel, épp azokat a sz ámokat tartalmazza, amelyeket most vezetünk át a törvénybe. Mindezt persze el lehet intézni azzal, amivel a törvényjavaslat indoklása is elintézi, hogy nem történik egyéb, mint a jogszabályok közötti ellentmondások feloldása. De tegyük fel a kérdést: a tis ztelt Házban miért napi gyakorlat a jogszabályok közötti ellentmondás feloldása miatt törvénymódosító törvényeket elfogadni, s miért nem olyan ritka eset ez, mint a fehér holló? A válasz persze közismert: rendkívül alacsony a jogszabályelőkészítés színvon ala. Ha nem így lenne, nem lenne szükség annyi pontosító törvénymódosításra. A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja a jogszabályok színvonalának emelését, ami a kormány programjának is hangsúlyos része. Őszintén reméljük, hogy ez meg fog a jövőben valós ulni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK ( dr. Áder János) : Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége; akit Csáky András követ, a Magyar Demokrata Fórum részéről. BÉKI GABRIELLA , a z SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát elérkezett a pillanat, itt van a kezünkben, ez az a dokumentum, ami módosítja a jelenleg hatályos nyugdíjtörvényt. Ez a vita, aminek ma érkeztünk el a csúcspontjához, három hónap pal ezelőtt kezdődött. Akkor láttak napvilágot azok az első híradások, miszerint a nyugdíjasok jövőre csak mintegy 14 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak, s történt mindez akkor, amikor már híre kelt annak is, hogy a várható nettó béremelkedés 20 száza lék körül fog alakulni. Okkal váltott ki izgalmat és aggodalmat ez a két információ egymás mellett; annyira, hogy a parlament szeptember 30án politikai vitanapot is tartott erről a kérdésről. De akkor, ahogy ezt Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka beszédé ben megállapította, a kormányzat valódi szándékai még fedettek voltak, még nem volt a kezünkben ez a törvényjavaslat, hogy pontosan mit is tervez a kormány, merthogy ezzel a tervezettel az önkormányzati választások előtt nem állt elő. Azon a vitanapon ugya n elhangzottak számok a
