Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PUSZTAI GYULA (MSZP):
2701 gondolom, egyéb más megoldásokon is kellene törni a fejünket. Leginkább ott, hogy a költségvetésben meg kellene próbálnunk azt a forrást valamelyest növelni, amely segíthet ezeken a térségeken. A másik lehetőség: talán a személyi jövedelemadó és az iparűzési adó körüli számítási játé kban lehet egy módosító javaslattal eljutni oda, hogy maradjon a térségben. Tehát ne a központi költségvetésbe kerüljön, és innen kerüljön aztán elosztásra, hanem esetleg egy adott térségben vagy - ahogy Kis Zoltán mondta - esetleg egy régióban maradhatna ez a forrás. Mert ez azt jelenti, hogy akiknek jobb a jövedelemtermelő képességük, de mégis érzik, hogy ez valahol ott marad, segíthetnek azokon a településeken, ahonnan a bejárók soksok szállal kötődnek ezekhez a városokhoz, és közvetve így hozzájárulhat nának az ő továbbélésükhöz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Pusztai Gyula úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. PUSZTAI GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képvis előtársaim! Részese lehettem annak a vitának, amikor az országgyűlési határozattervezetet megtárgyalta az Országos Területfejlesztési Tanács, illetőleg részese lehettem annak az előkészítő munkának, amikor a megyei területfejlesztési tanácsok az országgyűl ési határozattervezetet véleményezhették. A legszenvedélyesebb vita éppen a területi kiegyenlítés vonatkozásában volt és alakult ki az előkészítés során, mert a dunántúli megyék igazságtalannak ítélték meg, hogy ugyanolyan szempontok alapján besorolt térsé gek esetében megkülönböztető finanszírozást állapít meg az országgyűlési határozat. Vitatkoznék Kis Zoltán képviselő úrral, hogy kijáró megyékkel és egyebekkel kapcsolatban. Ilyen ma már nincsen. Ez nem a megyei közgyűlések, önkormányzatok kompetenciája, e z a megyei területfejlesztési tanácsok kompetenciája. Nagyon pontosan - igaz, egy kicsit nehezen átlátható táblázat és képlet alapján - ki lehet számolni, hogy az országgyűlési határozat, illetőleg a kormányrendelet alapján megállapított szempontok alapján mennyi és milyen támogatást kaphatnak a megyei területfejlesztési tanácsok, tehát nem a megyei önkormányzatok. A vita ott alakult ki közöttünk - sérelmeztük is az előkészítés során , de végül is tudomásul kellett vennünk az Országgyűlés határozatának meg hozatalát követően, hogy ez a fajta megkülönböztetés a hátrányos helyzetű térségek és a finanszírozás tekintetében is megjelent az országgyűlési határozatban, és hogy az a hátrányos helyzetű térség az ország melyik részén helyezkedik el. Holott éppen a kis térségre ki nem számítható GDP nélkülözése miatt az országgyűlési határozattervezet 1. számú melléklete olyan ismérvrendszert dolgozott ki, amely pontosan 28 szempont alapján adta meg, hogy a Statisztikai Hivatal milyen kistérségekre mondhatja ki azt, hogy társadalmilag és gazdaságilag elmaradt hátrányos helyzetű térség, illetőleg sorolhatnám még, hogy milyen kedvezményezett térségeket tartalmaz a IV. fejezet az országgyűlési határozatban. Tehát ami sérelem volt ebben: ugyanolyan hátrányos helyzetű települé s, illetőleg kistérség az egyik esetben az állami támogatásra maximum 75 százalékban tarthatott igényt, egy másik, ugyanilyen helyzetű térség, ilyen mutatókkal rendelkező térség 100 százalékban tarthatott igényt. Tehát ez egy óriási ellentmondást mutatott. Szeretném azt is hozzátenni, valóban, az országgyűlési határozathoz komplex módon kellene hozzányúlni. Maga ez a kezdeményezés, amelyet mi is támogatni fogunk, felveti mindjárt azt, hogy tovább kellett volna gondolni, következetesen végig kellett volna vi nni az országgyűlési határozaton - éppen a területi kiegyenlítés szempontjából is, pont a területi kiegyenlítés érdekében , hogy ezt a megkülönböztetést csak a 9. pont esetében alkalmazzuke, vagy pedig visszanyúlunk a II. fejezethez, ahol meghatározza az országgyűlési határozat a decentralizálás elvét. A decentralizálás elvét illetően ugyanis a területi kiegyenlítést szolgáló célelőirányzatú támogatás tekintetében azt mondja az