Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
2690 módosítását. A létrehozás időzítését illetően megjegyezhető, hogy az ifjúsági és sportügy, mint új kormányzati szakágazat létre hozása, a kormányalakításon túlmenően időigényesebb szervező- és előkészítő munkát feltételez, így aztán ez a féléves csúszás - amit szintén többen szóvá tettek - az ehhez és nem a személyhez való kötöttség miatt következett be. Ami egyébként a személyi fe ltételekkel kapcsolatos törvénysértés lehetőségét illeti - ez is többször felvetődött , már csak azért sem áll fenn, mert - talán kevésbé közismert, de akkor is így van - a politikai tisztségeket betöltő állami vezetők, tehát miniszterelnök, miniszter és politikai államtitkár esetében a kinevezéshez a felsőfokú iskolai végzettség nem törvényi előfeltétel. (Derültség az ellenzéki padsorokból.) Belátom, furcsán hangzik, ezzel együtt is tény - már csak a rend kedvéért kívántam ezt feltétlenül megjegyezni. (20 .50) A törvényjavaslat vitája során általános kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy a javaslat alapvetően érinti különféle tanácsok, kuratóriumok összetételét, és ezáltal esetleg - megbontván a kialakult képviseleti arányokat - é rdemi jelentős változásokat eredményez az államigazgatás és a civil társadalom kapcsolati rendszerében. A minisztériumok számszerű növekedése kétségtelenül előidézhet bizonyos arányeltolódásokat, a megfogalmazott kritika azonban emellett is túl általános, és a számbeli növekedés csak az esetek kisebb részében jár vagy járhat a kormányzati oldal tényleges súlybeli erősödésével. A felszólalásokban negatív példaként szereplő regionális fejlesztési tanácsok esetében például a kritika azért nem helytálló, mivel a testület taglétszáma nem kötött, és változások mind a kormányzati, mind az egyéb oldalon természetszerűen adódhatnak. Megfontolandó a felvetés ugyanakkor a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumát illetően - ez az 52. § (1) bekezdéséb en szerepel , ahol a kuratóriumba jelenleg az igazságügyminiszter nem delegál tagot, így a testületben ma a kisebbségi oldal van minimális többségben. A tagok számának az igazságügyminiszter jelöltjével való bővítése ezt a helyzetet megfordítja, és ez a kormányoldal túlsúlyát eredményezi, eredményezheti. A szóban forgó törvénymódosításhoz kapcsolódóan ilyen jellegű kormányzati szándék egyébként nincs, így a módosításra vonatkozó szabály átalakítása valóban végiggondolandó. A törvényjavaslat emberi jogi b izottsági tárgyalása során a kormány a képviselőjén keresztül kifejezésre is juttatta készségét egy esetleges korrekciós tartalmú módosító indítvány támogatását illetően. Általános észrevételként hangzott el az is, hogy a törvényjavaslat több olyan rendelk ezést is tartalmaz, amely feladat- és hatásköri változásokkal nincs összefüggésben, s ezáltal egy szélesebb spektrumú közigazgatási reformelképzelést tükröz. E tekintetben például a foglalkoztatási törvény terjedelmes módosítása - körülbelül 30 paragrafus által történt módosítása - szolgált elsődleges hivatkozási alapként. A tárgyalt törvényjavaslat rendelkezései - ide értve a foglalkoztatási törvényt érintő módosításokat is - túlnyomó többségükben vagy közvetlen feladat- és hatáskörátcsoportosítási szabál yok, vagy azokkal szoros összefüggésben állnak. Ez utóbbiak főként a foglalkoztatási törvényt illetően, a látszólag lazább tárgyi kapcsolódás ellenére azért kerültek a törvényjavaslatba, mert nélkülük az új feladat- és hatásköri rendnek megfelelő működés k omoly akadályokba ütközhetne. A javaslat 49. §ának (2) bekezdése esetében valóban nem a szoros tárgyi összefüggés, hanem a célszerűség indokolja az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére irányuló határidők módosítását. Az indokokat a törvény javaslat indokolása részletesen tartalmazza, maga a módosítás pedig nem sért egyházi érdekeket. Kizárólag az önálló módosítás célszerűtlensége okán került sor a 47. § (5) bekezdésében szereplő módosításra, amely a Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múze um névváltoztatást tartalmazza. Tisztelt Ház! Befejezvén azoknak a mozzanatoknak az összefoglalását, amelyek a vitában a leggyakrabban elhangzó kritikákat és észrevételeket jelentik, még egyszer szeretném megköszönni
