Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
2683 Nem lesz könnyű elmagyarázni az ENSZ gyermeki jogok bizottságának - nem is olyan sokára, egykét éven belül, amikor az ötéves jelentést kell benyújtani , hogy miért van az, hogy a kormány azt, amit egyébként a nemzetközi közvélemény is üdvözölt, egyik pillanatról a másikra megsemmisítette. Nem lesz könnyű elmagyarázni Európában, hogy azokat a struktúrákat, amelyek a civil és kormányzati együttműködést szolgálták, és amelyek igen magas hatáskörbe, helyzetbe hozták a civil szervezetek képviselőit, ez a kormány semmibe veszi, és úgy módosítja a törvénye ket, hogy ezek csak javaslattevő szerepbe keveredjenek, és ha a javaslatuk nem tetszik a kormánynak, akkor ez bármikor lesöpörhető. Néhány megjegyzést hadd tegyek a szakszerűségre vonatkozóan - három ilyen "apróságról" szólnék. A kormány a törvényjavaslatb an újra kívánja definiálni a "gyermek" fogalmát. A gyermeknek azt a fogalmát, amelyet a New Yorki egyezmény egészen pontosan megfogalmaz, a '91. évi LXIV. törvény, amellyel az egyezményt kihirdettük, pontosan megfogalmaz, amelyet a polgári törvénykönyv me gfogalmaz és sok minden más magyar törvény - mondjuk a gyermekek védelméről szóló '97. évi XXXI. törvény, és nem sorolom végig az összeset , pontosan megmondja, hogy mit kell érteni a "gyermek" fogalmán. Ez a törvényjavaslat egy új "gyermek" fogalmat kreá l pusztán azért, mert létrejön egy Ifjúsági és Sportminisztérium, és az a fogalom, amely a magyar jogrendben van, nem tetszik neki, ezért még a fogalmat is át kívánja alakítani. Azt gondolom, hogy legalábbis célszerű lenne az egyezményt következetesen hasz nálni, ha már a minisztérium feladatai között szerepel az egyezmény magyarországi érvényesülése fölötti érték is. Egy másik ilyen: a gyermek- és ifjúsági alapprogram által támogatott célok között váltakozva hol a gyermek marad ki, hol a fiatal. A felsorolá sban vagy csak a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programokat kívánja támogatni az alapprogram, a fiatalokét nem; vagy egy másik megközelítésben csak az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, csak az ifjúság érdekében tevékenykedő intézménye k, nem kormányzati szervezetek, csak a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat kívánja támogatni, a gyermekekét nem. Úgy gondolom, célszerű lenne végiggondolni, hogy mely támogatási kérdésben mikor melyik korosztály az, amelyik a támogatást megérdemli. A megérdemlés szó alatt inkább azt értem, hogy melyek azok a korosztályok és mely ügyekben, ahol indokolt a támogatás. A harmadik ilyen probléma a területi önkormányzatok szerepeltetése. Maga a fogalom is érdekes, mert a h elyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény ilyen fogalmat nem ismer. Ismeri a településit, ismeri a megyei, fővárosi önkormányzat fogalmát, de olyat nem ismer, hogy területi önkormányzat. Úgyhogy először is ezt kellene definiálni a törvényben. Máso dsorban pedig egyáltalán az önkormányzatok mint olyan nem jelennek meg sem mint támogatottak, sem mint együttműködő partnerek, sem mint szereplők az esetleges döntéshozatali mechanizmusokban. Rogán Antal képviselőtársammal egyébként szívesen egyetértenék, és egyetértek abban a tekintetben, hogy nagyon fontos a források decentralizálása. Nagyon fontos, hogy az önkormányzatok közelébe, ahol a fiatalok élnek - mert a fiatalok nem régiókban élnek, hanem a települési önkormányzatok közelében , oda kerüljenek kö zel a források. Csak akkor nem dekoncentrált szervezeteket, irodákat, adminisztrációkat kell létrehozni, mint ahogy a javaslatban van, hanem az önkormányzati forrásokat kell megerősíteni. Nagyon kíváncsian várom, hogy Rogán Antal és képviselőtársai vajon f ogjáke majd támogatni a költségvetési törvényhez benyújtott azon módosító indítványokat, amelyek valóban forrást telepítenek a települési önkormányzatokhoz a gyermek- és ifjúsági feladatok megoldására. Befejezésül: úgy gondolom, hogy azokban a változtatás okban, amelyeket a kormány a döntéshozatali mechanizmusban a gyermek- és ifjúsági területen elvégzett - és tételesen ismertethető lenne, vagy ismertetni lehetne, hogy mely pontokon milyen típusú változásokat hozott ez a javaslat, hol szűnik meg a gyermek- és ifjúsági szervezetek delegálási joga és lesz javaslattevő, kínálatot nyújtó, de egyébként a kormányzat számára semmire sem kötelező jogállása , ehelyett, azt gondolom, őszintébb lenne, ha a kormány egy olyan szöveget tett volna elénk, amelynél nem játs sza
