Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 20 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2615 mindjárt hadd mutassak rá a másik makroökonómiai paraméterre ebben az összefüggésben: a munkanélküliségre. Tisztelt Ház! Akkor lesz kevesebb munkanélkülis ég, akkor lesz kevesebb szociális teher, ha magasabb a növekedés. Itt sokszor azt éreztem, és többször hallok olyan beszélgetést szerte az országban, mintha lennének olyanok is a parlamentben, akik majdnem hogy nem drukkolnak a növekedésnek - mert a kormán y növekedéspárti, akkor mintha az ellenzéknek növekedést ellenzőnek kellene lenni. Nyilván nem így van, de arra kérem képviselőtársaimat, az ellenzékieket is, hogy oszlassák ezt a hiedelmet, mert ez előelőfordul! Növekedéspártiak vagyunk mindahányan, bárh ol is ülünk ebben a parlamentben! A munkanélküliség kevesebb lesz, ilyenképpen több ember dolgozik, több a keresetük, több lesz az adóbevétel és így tovább - ez a folyamat. Ennek a képnek egy másik paramétere az infláció. Mi történik az árszínvonallal? Itt hadd jelentsem azt, hogy az egész közgazdaságtudomány birkózik ezzel a témával. Ugyanis van egy régebbi, neoklasszikus, monetarista, intervenciós szemlélet, amelyik szerint konfliktus van az infláció és a munkanélküliség között. Azt szoktá k mondani - sokan még mindig ezzel a gazdaságpolitikával irányítják az országukat , hogy ha az inflációt le akarják küzdeni - mint az első számú közellenséget , akkor meg kell emelni a munkanélküliséget, vagy legalábbis bele kell nyugodni abba, hogy maga sabb legyen a munkanélküliség, mert akkor a magasabb munkanélküliség nyomán az embereknek kevesebb a jövedelme, kevesebbet fognak költeni, tehát a kereslet húzta infláció majd kevesebb lesz. (13.40) Igen tisztelt Képviselőtársaim! Hadd számoljak be arról, hogy a közgazdaságtudományban mindinkább meglátszódik egy avult, avítt, ásatag nézet. A jól bizonyított elméletek és empirikusan is bizonyított valóság az, amikor a növekedés magasabb, és a polgároknak több a jövedelme, ez nem kell hogy inflációt gerjessz en, nem kell hogy kínálat generálta inflációt gerjesszen. Miért? Itt van az áttörés, az elméleti és empirikus áttörés: azért nem gerjeszt ez inflációt, mert a növekedés semmi más, mint annak a jelentése - statisztikusok jelentik nekünk , hogy a növekedés rátája nyomán több áru, termék keletkezett, került a raktárakba, a boltok polcaira. Márpedig ha több a termék, akkor az árakkal mi történik? Lefelé mennek és nem felfelé. Az infláció és a munkanélküliség közötti összefüggés, korreláció tehát nem negatív, a hogy az ósdi közgazdaságtan tanítja. Képviselőtáraim, bocsánatot kérek, senkit nem kívánok úgy megszólítani, de ne vegye magára senki sem, de másokra nyilván áll, nevezetesen az a hiedelem, hogy az infláció és a munkanélküliség egymással negatív korreláció ban van; a valóság pedig az, amit én jelentek, hogy igenis, ezek pozitív módon függenek egymással össze. Nevezetesen: ha kevesebb a munkanélküliség, akkor kevesebb lesz az infláció is. Miért? Mert a kevesebb munkanélküliség annak a bizonyítéka, hogy több t ermék került a raktárakba, mert több ember dolgozott, több a portéka, az pedig az árakat leszorítja. Ezek a makroökonómiai, gazdaságpolitikai összefüggések hasznosak akkor, amikor a Magyar Országgyűlés a legfontosabb esztendei, évi feladatával foglalkozik, nevezetesen a költségvetéssel. Még egy elem ebben az összefüggésben, hölgyeim és uraim, a nemzetközi mérleg: hogyan is áll majd a valuta, az importálás és az exportálás kérdése? Megint csak nagyon leegyszerűsítve mondom: amikor az ország gazdasága növeksz ik, több terméket hoz a piacra, persze jó minőségű, versenyképes módon, akkor ezeket a világ megveszi, eladhatók lesznek, és az így megkeresett kemény valutával sokkal jobban megtámasztjuk az ország gazdasági hírét a világban, mintha olyan pénzügyi politik át folytatunk, amelyik forró pénzt hoz be az országba - forró pénzt. A megkeresett profit és a megkeresett exportból eladott termékek legyenek a gazdaságpolitikai céljaink - tanácsolom , és csak szükségképpen - szeretném hinni, hogy soha - legyen arra szü kség, hogy a jegybank úgy inspirálja a külföldi pénz behozatalát, hogy azért emeli fel a kamatlábat. A külföldi pénz, a nemzetközi beruházások akkor jönnek el Magyarországra, ha úgy tudják, hogy Magyarország egy olyan hely, ahol a befektetés jó, tehát megv annak a termelőeszközök.
