Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
2530 A PhDs vagy más szóval doktorandusz hallgatók képzési támogatása 18 ezer forint/hónapról 20 ezer forint/hónapra, illetve 36 ezer forintról 40 ezer forintra növekszik. A PhDs hallgatók havi ösztöndí ja a jelenlegi 34 ezer forintról 39 ezer forintra nő, tehát havi 5 ezer forinttal magasabb összegű lesz. Miután a kormányprogram szerint irányt kell venni az oktatókutató egyetemmé válásra, ezért a fejezeti kezelési előirányzatokon belül jelentős mértékbe n, mintegy 1,5szeresére emelkedik a kutató tevékenységek támogatása az egyetemeken. Az úgynevezett kiegészítő normatív támogatásra elsősorban az agrár- és orvostudományi egyetemeken 1,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés - a klinikák és tangazda ságok üzemeltetéséről van szó. A felsőoktatás központi beruházásának 12,1 milliárd forintos összegéből 7 milliárd 480 millió, durván 7,5 milliárd forinttal részesedik a lágymányosi egyetemi campus fejlesztése. A világbanki beruházás mintegy 1,3 milliárd fo rintot tesz ki, amelyből egymilliárd forintot lehet fordítani nem beruházási célokra. Miután agártudományi egyetemen dolgozom mint kutatóprofesszor, engedtessék meg nekem, hogy a költségvetésben található néhány agráregyetemre vonatkozó adatról említést te gyek. A működési kiadásokból a személyi juttatás 1998hoz képest 1999ben 15,48 százalékkal, a dologi kiadás pedig 36,51 százalékkal, végül az egyéb működési célú támogatás 65,35 százalékkal emelkedik. A Felhalmozás című fejezetből az intézeti beruházás 13 ,55 százalékkal, a felújítás 17,94 százalékkal és az egyéb kormányzati beruházás pedig 92,66 százalékkal lesz nagyobb, mint 1998ban volt. Összefoglalva megállapítható, hogy a polgári koalíció kormánya a választási, majd a kormány programjához hűen kiemelt en kezelt néhány fontos területet, ilyen fontos területek a közbiztonság, a kis- és középvállalkozások erősítése, a családok és nem utolsósorban, amiről szóltam, az oktatás. Azt hiszem, hogy az 1999. évi költségvetési előirányzatokban érvényesülnek a kormá nyprogram időarányos céljai, amelyek expressis verbis deklarálják, hogy a közoktatás és a felsőoktatás valóban kiemelten kezelt stratégiai ágazat. Megtisztelő figyelmüket köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra következik Hegyi Gyula, az MSZP képviselője; őt Fehérvári Tamás, a Fidesz képviselője követi. Megadom a szót Hegyi Gyula úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Fel lehe t tenni a kérdést, hogy miért nem szeretjük mi, szocialisták ezt a költségvetést. Önök nyilván azt válaszolnák a jobb oldalon, hogy elsősorban azért, mert nem a mi kormányunk terjesztette be. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen! Így van!) Szeretném közö lni önökkel, hogy ennél sokkal nyomósabb okai vannak a kritikánknak, amelyet a költségvetéssel szemben megfogalmazunk. Az első és a döntő: úgy érezzük - és minden számadat, amelyet ismerünk a magyar gazdaság állapotáról, azt mutatja , hogy idén valóban le nne lehetőség legalábbis megkezdeni azoknak a sebeknek a begyógyítását, amelyeket az elmúlt tíz év, a piacgazdaságra történő átállás és kedvezőtlen világgazdasági folyamatok okoztak a magyar társadalom igen jelentős részének, több millió embernek. Úgy érez zük, hogy ez a költségvetés nem tesz meg mindent, sőt nagyonnagyon keveset tesz azért, hogy ezt a bizonyos társadalmi deficitet, a rendszerváltozás sebeit begyógyítsa az igazi veszteseknél. Másrészt azért is bíráljuk ezt a költségvetést, és úgy hisszük, a zért is van erre erkölcsi alapunk, mert az elmúlt években nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és elsősorban NyugatEurópában súlyos kritika alá került az a fajta, egyoldalúan a szabad versenyre építő,