Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
2517 hogy normálisan legyenek képesek működni, meg kell osztaniuk a hatalmukat lefelé, az önkormányzatokkal. Ez a szándék ebből a költ ségvetésből hiányzik. Miért? Ez a hatalomkoncentráció költségvetése, hiszen mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányzat pénzköltési lehetőségeit bővítse. Példaként hozom fel a tartalékképzés sokat támadott módját. Ha a növekedés 5 százalék alatt mar ad, a zárolt összegek felett, ami az önkormányzati szférát illetően 8 milliárd forint körül lesz, a kormány rendelkezik. Ez egyrészt hatáskörelvonás az Országgyűléstől, másrészt az önkormányzatok működését - ha nem ebbe a szférába kerül vissza a zárolt pén z - végtelenül megnehezíti. A költségvetésből kiolvasható, hogy jövőre drágább lesz az állam költségvetése, legalábbis a kormányzati struktúra működése, ezzel szemben az önkormányzatok az előző évinél kevesebb támogatást kapnak. A költségvetés szembeállítj a a központi és a helyi kormányzást, és ezt is az önkormányzatok rovására teszi. Amíg az önkormányzatok 9,6 százalékos, tehát a tervezett inflációt el nem érő támogatásban részesülnek, addig a központi igazgatási szervek támogatása 25 százalék körüli. Furc sa reakció ez ahhoz képest, hogy - emlékszünk még a kijelentésre - az önkormányzati választásokat a Fidesz nyerte. Akkor miért e szűkkeblűség? De nem elég az önkormányzatoknak a maguk baja, a költségvetés önkormányzati típusokat is szembeállít egymással. A magam részéről tökéletesen egyetértek azzal, hogy az önkormányzatok közti területi, jövedelmi különbségeket mérsékelni kell, de nem úgy, hogy szembeállítom a szegény és a gazdag önkormányzatokat, mint ahogy azt a költségvetés tervezete teszi, hanem az len ne a megfelelő megoldás, ha az állam pénzforrásokat biztosítana erre a célra, és nem a fejlődő, következésképp a környezetüket meghúzó önkormányzatokat sújtja. (16.30) Konfliktushelyzetet teremt az is, ahogyan a 13 százalékos átlagbérnövekedést elképzelik . Először is a 3 százalékos létszámleépítést az önkormányzatok többsége már meglépte, és nincs további létszámcsökkentési lehetőség. Sőt, azt mondom, ennek a költségvetésbe való beépítése cinizmus, hiszen a szakmai törvények egyértelmű létszámnövekedést ír nak elő az önkormányzatok részére. Mit csináljanak az önkormányzatok? Melyik törvénynek tegyenek eleget? Csökkentsék a létszámot és a költségvetésnek, vagy növeljék és a szakmai törvényeknek feleljenek meg? Ez a kérdésfeltevés itt és most tűnhet ugyan teor etikusnak, de az egyes önkormányzatoknál ez emberek, családok, intézmények sorsát érinti. Ugyanígy értékválasztás az is, hogy bizonyos rétegek kapjanak több, míg mások kevesebb béremelést. Ez abszolút megosztja az intézmények dolgozóit, és megoldhatatlan k onfliktus elé állítja a helyi érdekegyeztetésre kötelezett önkormányzatokat. Honnan vonjanak el? Miből biztosítsák például a NATtal kapcsolatos többletkiadásokat? Újabb konfliktusforrás a dologikiadásnövekedés. Miből? A százféle célra felhasználni tervez ett saját bevételekből? Ha nincs mozgásterük még a saját bevételeket illetően sem, mit mondjanak a képviselők a választóiknak, hogyan és miből kezeljék a helyi sajátosságokat? A beruházási támogatások 5,6 százalékos növekedési üteme pedig arra jó, hogy elv egye a sikerélményt az önkormányzatok vezetőitől, a testületektől. Egy önkormányzat ugyanis akkor sikeres, ha külső erőforrások bevonásával egészíti ki a saját forrásait - de így miből? Négy év múlva minden önkormányzat fel szeretne mutatni valamit, amiben előrelépett, és ezek között természetesen a leglátványosabbak az újonnan átadott beruházások. Ne vegyék el az önkormányzatok örömét, és ne vegyék el a hitüket sem abban, ami alkotmányos alapelv, hogy tudniillik az önkormányzatok egyenlőek, még a fejleszté si forrásokhoz való hozzájutásban is! Aki hisz az önkormányzatiságban, az, úgy gondolom, megérti ezeket a kételyeket. Fontosak az önkormányzatok. Például abban is, hogy helyben az emberek azt érezzék: számít valamit a szavazatuk, számítanak elképzeléseik, vágyaik. Az államot stabilizálják a helyi békék. Ezért is érdemes odafigyelni az önkormányzatok fő követeléseire. Mik is ezek? A törvényekben meghatározott feladatokhoz elégséges pénzt kell