Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
2491 lépések ellentétesek a p iacgazdaság intézményrendszerének hosszú távú követelményeivel. A termelők és gazdasági önkormányzataik iránti bizalmatlanságot mutatják, a hatalomkoncentráció egyértelmű szándékát bizonyítják e területen is. Tisztelt Képviselőtársaim! Jóllehet, objektív k örülmények is jelentős szerepet játszanak az agrártermelésben a mai áldatlan helyzet kialakulásában - az időjárásra, a gabona világpiaci árára, az orosz válság hatására gondolok elsősorban , de ez nem vigasztalja azokat a termelőket, akik forráshiány miat t megkéstek az őszi munkákkal, akiknek már esélyük sincs elvetni őszi búzájukat, betakarítatlan a kukoricájuk, a cukorrépájuk, és nem tudják, hogy jövőre miből lesz jövedelmük, miből fizetik vissza hiteleiket. Az ilyen helyzetre készülnie kell a kormánynak a mostani költségvetésben is, nem úgy, hogy eltörli a Katasztrófa Alapot, a biztosításidíjtámogatást, a mezőőri szolgálat támogatását, a foglalkoztatási támogatást, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a perspektíva, ami a z agrártermelők számára a költségvetési törvényjavaslatból kiolvasható, a válságban való bentragadást vetíti elénk. Ez pedig a szocialista frakció és agrárszövetséges elvbarátaim számára elfogadhatatlan. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A Fideszfrakció időkerete terhére megadom a szót Pálinkás József oktatási minisztériumi politikai államtitkár úrnak. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A költségvetés általános vitája során az Oktatási Minisztériumot számos bírálat érte. Ezen bírálatok főként a televízió nyilvánossága előtt hangzanak el, és rendszerint sok számot és százalékot, köztük sok hibás számot és százalékot tartalmaznak. A bírálatokban szereplő számtanról majd később szólok. A politikai bírálatok vagy inkább vádak lényege, hogy az oktatási költségvetés feszültséget gerjeszt, rétegeket fordít szembe egymással, megosztja a társadalmat. Ez nem igaz. Az oktatási költségvetés kiemelten növeli az egyetemi oktatók és a közoktatásban dolgozó tanárok keresetét. Ennek szükségességével a társadalom nagy része egyetért. Épp a tanárok alacsony fizetése az a feszültség és megosztottság, amelyet ez a költségvetés, csökkentés old. A felsőoktatásban a vezető oktatók Széchenyiösztöndíj pótléka és a Széchenyiösztöndíjas oktatók keresete természetesen jobban nő, mint az adjunktusok és a tanársegédek fizetése. Ezt a vezetőoktatói pótlékot és a Széchenyiösztöndíjat nem mi találtu k ki. Mi javasoltuk viszont, hogy ezen az előző kormányzat által hátrahagyott meghatározottságon túlmenően legyen egy általános 13 százalékos alapbéremelés, mert egyébként az adjunktusok és tanársegédek fizetése alig növekedett volna. A közoktatásban az ok tatási feladatokra juttatott költségvetési támogatástöbblet teljes mértékben fedezi a tanárok januártól 16, szeptembertől újabb 3 százalékos keresetnövekedését. (Horn Gábor: Alapbérnövekedés, nem keresetnövekedés!) Az önkormányzatoknak senkitől nem kell e lvenni ahhoz, hogy a tanárok bére emelkedhessen, a növekményt teljes mértékben biztosítja az oktatási támogatás növekménye. A költségvetési számtanról nagyon röviden: a felsőoktatásban valóban 29 százalékkal nő a támogatás, 10 százalékos infláció mellett. Igaz, '96ban is növekedett a támogatás, 25 százalékos infláció mellett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hargitai János úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. HA RGITAI JÁNOS (Fidesz) :
