Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
2472 Ezeken a területeken az elmaradásunk az EUelőír ásoktól és gyakorlattól szerényen fogalmazva is tetemes. A felzárkózás, amennyiben a jelenlegi trendek megmaradnak, hosszabb időt, legalább 1015 évet és fokozott anyagi ráfordítást igényelne. El kell érni, hogy a környezetvédelmi kiadások a jelenlegi, kb. 1,2 százalékról az EUátlagot megközelítő 1,82,5 százalékra emelkedjenek, és ekkor a GDPben még mindig jelentős különbség mutatkozik. Az előbb említett három feladat képezi az összes tervezett környezetvédelmi fejlesztési kiadás 8590 százalékát, azaz a nemzeti környezetvédelmi program súlypontját adja. A környezetvédelem 1999. évi feladatait a fentebb elmondottak behatárolják. A környezetvédelmi feladatok ellátása nem egy tárcához kapcsolódik, ezért a költségvetésnek a környezetvédelemre vonatkozó fejez ete csak akkor értelmezhető, ha a más tárcáknál megjelenő forrásokat is figyelembe vesszük, amelyek szintén a nemzeti környezetvédelmi program megvalósítását szolgálják. Ennek hiányában ugyanis a lemaradás még sokkalsokkal nagyobb lenne. A mezőgazdaságban az agrárkörnyezeti program feltehetően az EUcsatlakozási programból kerül finanszírozásra. Az erdőtelepítés, amely a költségvetésben 2,1 milliárd forinttal jelenik meg, a vadon élő állatok tartalmas hasznosítására vonatkozó programra előirányzott 100 mil lió forint, a vadgazdálkodási tevékenységekre rendelkezésekre álló 600 millió forint voltaképpen szintén a környezet- és természetvédelmet szolgálja. Ezek tehát a költségvetés pozitív oldalai. Igen fontos, hogy a nemzeti környezetvédelmi programban szerepl ő feladatok túlnyomórészt megjelennek a gazdálkodók finanszírozásánál. Az energetikai program, az energetikai Phareprogram, a biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély szintén ezeket a célokat szolgálhatja. Igen fontos, hogy a közle kedési ágazatban megvalósuljon a Volán rekonstrukciója, a vasút fejlesztése, mert ezek is a nemzeti környezetvédelmi program megvalósulását szolgálják. Külön szólnunk kell annak fontosságáról, hogy megfelelő források álljanak rendelkezé sre a településeket elkerülő utak létesítésére. Sajnálatos, hogy a kerékpárúthálózat fejlesztése nem volt fellelhető egyetlen tárca esetében sem, pedig ennek igen nagy fontosságot kell tulajdonítanunk. Meggyőződésünk, hogy a motorizáció előbb vagy utóbb z sákutcát jelent a közlekedésben is, annak a változtatására, úgy gondolom, valamennyi tárca érdekeltségével kell megtalálni a módot. Csak következtetni lehet arra, hogy a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program megvalósítására milyen nagyságrend ű forrás áll rendelkezésre a költségvetésben. A BM címzett és céltámogatások összege ugyan 48 milliárd forint, azonban ez nemcsak az előbbi célokat szolgálja, nyilvánvalóan. Külön sorban szerepel ugyanakkor a KHVMfejezetben a kiemelt városok szennyvízkeze lése, valamint a BMfejezetben a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása. Mindennek az összevetéséből az állapítható meg, hogy a nemzeti környezetvédelmi programban a központi költségvetés terhére előirányzott, mintegy 56 milliárd forint ebben a költségvetési évben nem teljes egészében biztosított. Ezt mi erőteljesen sajnálatosnak tartjuk. (13.00) Sajnos szintén nem található a nemzeti környezetvédelmi programban előirányzott 500 millió forint költségvetési támogatás sem a környezetkímélő egyedi s zennyvízelvezetési kislétesítmények létrehozásához. Ez a viszonylag nem túl nagy tétel igen fontos lenne éppen a szerény lehetőségekkel bíró önkormányzatok esetében, ezért ennek a változtatásán még el kell gondolkodni. A fentebb felsoroltak, a hulladékége tők levegőszennyezésének csökkentésére vonatkozó program, ennek 2,5 milliárd forintnyi költségigénye meg kell jelenjen a következő költségvetésben. Ezt, úgy gondoljuk, ha csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz, tovább halasztani már nem lehet. Az a körülm ény, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap a fejezeti költségvetésben jelenik meg, céltámogatásként lesz igényelhető, önmagában akár helyeselhető is. Felveti azonban annak szükségességét, hogy a céltámogatások elnyerésének feltételrendszerét közérthetően, gyorsan, úgy
