Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
2453 pártokat dicsérnének ezért! Azt mondanák, hogy a kormány észhez tért, belátta, hogy a nyugdíjasok, 3 millió ember méltóságát nem érdemes az összköltségvetés 0,2 százalékáért - 2 ezrelékéért - megsérteni. Erről van szó. Erről vitatkozunk itt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces hozzászólás ra megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Tulajdonképpen a Béki Gabriella képviselőnő vezérszónoklatában és azt követően megerősített gyógyszeradatokkal kapcsolatban szeretném, ha pontosítanánk az adat okat. Így, kiragadva a nemzetközi példából, hogy különböző, jobb állapotban lévő országokban egy lakosra mennyi gyógyszertámogatás jut, úgy gondolom, nagyon csalfa lehet. Ehhez mellé kell tenni, hogy azokban az országokban az egészségügyi ellátásra mennyi jut egy lakos esetében, és ezek arányának vizsgálata adhat egy reális képet, és ha ezeket az arányokat nézzük, akkor sajnos, úgy gondolom, Magyarországon ez most is túlzottnak nevezhető. Köszönöm szépen, csak ennyit akartam mondani. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra következik Surján László képviselő úr, Fidesz. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Hosszú éveket töltöttünk el ebben a Házban azzal, hogy nyugdíjviták során, egymást túlversenyez ve próbálták az emberek bizonyítani, hogy ők még többet, még többet és még többet követelnek a nyugdíjasoknak. Ez egy érthető indulat, és valahol egy tisztességes emberi magatartás van mögötte. Azonban, ha már ilyen számításokat végzünk, hogy az egész hány ezrelékéről szól a vita, akkor olyan számításokat is kell végezzünk, hogy az itt, a parlamentben még nem tárgyalt, de a széles nagyközönség és a politika előtt is ismert elképzelés a nyugdíjemelésről, valóban sértie 3 millió ember érdekét. Nem sérti. Sér ti egyesekét, talán másfél millióét - az is kellemetlen, az is rossz; de ha már pontosan akarunk beszélni, akkor beszéljünk pontosan. Ez a nyugdíjemelés abban a formában, ahogy a kormány előterjeszti, nagyon sok embernek még az ígért 20 százaléknál is több lehetőséget ad. Ez a nyugdíjemelés szociális támogatás jelleget is ölt a jelenleg hatályos szabályok szerint, miszerint a nyugdíj szolidaritási és biztosítási elven működik. Ez a nyugdíjemelés nagyon sok ember támogatását élvezi az érintett 3 millióból, n agyon sokét nem. Egyszerre nem lehet mindenkinek adni. Egy biztos: ez a kormány letette a szavát amellett, hogy ami eddig évekig volt, hogy a nyugdíjak reálértéke csökkent, ez többet nem fog csökkenni. Akkor sem, ha az együtt sírás sírást követelne. Ez az ellentéte annak, hogy most az együtt nevetés nem akkora, mint amekkora lehetne. Én is örülnék, ha lehetne, ha úgy lenne, de ez a rendszer nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak, mint ami valaha is volt. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kétperces felszólalásra következik Hegyi Gyula képviselő úr, MSZP. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Surján Képviselőtársam! A probléma pontosan az, hogy az a törvény, amely jelenleg érvényben van, hatá lyban van, és önök meg akarják változtatni, egy automatizmust jelent. Azt jelenti, hogy az előző évi nettó bérnövekedés arányában emelkednek a nyugdíjak, és ha ehhez a törvényhez nem nyúlnánk hozzá, akkor nem kellene ebben a Házban a nyugdíjemelés mértékér ől vitatkozni. Egyetértek önnel abban, hogy ezt a vitát a parlament soksok éven át minden évben lefolytatta, ez nem volt egy jó dolog, és nyilvánvaló, hogy az ellenzék
