Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a Fidesz
2428 nem tudja. Ehhez lehet a kényszer eszközeit, az ellenőrzést eszközeit alkalmazni, meg lehet figyelni a vállalatokat, amelyek alacsonyabb létszámmal kezdenek el működni, hogy ott valójában mi is történt, de nem hiszem, hogy ezen az úton érdemi eredményeket lehetne elérni. Az államnak ott kell legyen a szigorú keze és föllépése, de ezek a fajta kényszerek nem oldják meg a társadalmi problémákat. Van azonban egy másik érdekeltség, és azt gondolom, ez mindannyiunknak, akik itt ülünk a Ház fa lai között és képviselők vagyunk - a patkó mindkét oldalára gondolok , közös érdekünk és közös felelősségünk: hogy tudatosodjon a magyar dolgozókban, a magyar munkavállalókban - micsoda? Az, hogy nagyon rövid távú érdek az ő számukra a szürke- vagy a feke tegazdaságban való részvétel. Az élet múlik, mindenki minden évben egy évet öregszik, és előbbutóbb elérkeznek a nyugdíjasévek is. Fiatalabb emberek, de még a középkorúak számára is nagyon messzinek tűnik a húszhuszonöt év múlva esedékes nyugdíj, és még nagyon ott él az emberekben az a tudat, hogy az utolsó három év számít a nyugdíj megállapításánál. Az előző ciklusban volt olyan képviselőtársam, aki azt javasolta, hogy legalább évente egy évvel hosszabbítsuk meg a nyugdíjbeszámítás időszakát; ez azt jele ntette, hogy még képviselő is volt, aki nem tudta, hogy ez már hosszú évek óta így van: 1988as fizetésénél fogva minden magyar állampolgárnak a most, ebben az évben tbjárulékkal fedezett jövedelme bele fog számítani a nyugdíjába, akkor is, ha erre csak k ét évtized múlva vagy még később kerül sor. Nem szoktak az állampolgárok ennyire hosszan előregondolni, de éppen ez a politika kötelessége, hogy ne egymással való meddő vitatkozásokban merüljön ki a tevékenységünk, hanem juttassuk el az üzenetet azokhoz, a kikre vonatkozik. (9.00) Tudja minden magyar állampolgár, hogy a saját anyagi jövőjét, öregségének biztonságát kockáztatja egy pillanatnyi előnyért! Tehát a dolgozó részéről is meg kell hogy jelenjen egy nyomás, amely a törvényesség helyreállítása irányába hat! A választókörzetemben elbeszélgettem néhány vállalkozóval, és ők érzik már ezt a nyomást. Sajnos még nem a nyugdíjoldalról, hanem egy másik oldalról - ami szintén nem a társadalombiztosítási költségvetés, de együtt tárgyaljuk a kettőt, legyen szabad egy ilyen irányú kitérőt is tennem , a gyermekeknek adott személyi jövedelemadókedvezmény oldaláról jelenik meg az a nyomás, hogy: főnök, akkor most nem zsebbe, hanem rendesen a bérbe kérem a pénzt, mert akkor hozzájutok a gyermekeim utáni adókedvezményh ez. Ez egy nagyon erős nyomás, hiszen jelentős pénzek juthatnak így a magánháztartásba. Azt remélem, hogy ezek azt a dilemmát, ami az érintett szürkevállalkozásoknak a fehér vagy a fekete, a törvényes vagy a törvénytelen irányba való mozdulását jelenti, eg észében véve a törvényes irányba fogják elmozdítani. Természetesen az állam nem lehet vak, ezeket a hatásokat folyamatosan monitorozni kell, és a tapasztalatok fényében kell a következő lépéseket megterveznünk. Engedjenek meg még néhány gondolatot! Abban a különleges helyzetben vagyunk, hogy évek óta nemcsak úgy készülnek el a költségvetések, hogy a tárgyévre szóló számok szerepelnek, hanem évek óta kéthárom évre előrevetítve is meg kell mondani, hogy mik az elképzelések a következő évre. Ez azt jelenti, h ogy most rendelkezésünkre állnak azok a számok, amelyeket az előző kormány erre az évre tervezett be. Összevethetjük tehát, hogy a mostani javaslat hogyan viszonylik azokhoz a számokhoz, amelyeket egy évvel ezelőtt az előző kormány 1999re prognosztizált. A sokat vitatott nyugdíjkérdésre szeretnék visszatérni. Azt látjuk ugyanis, hogy az 1998as javaslatban tervszámként 769,5 milliárd forint szerepelt a nyugellátásokra, és ugyanez a tavaly készített prognózis 876,6 milliárd forintot szánt erre az évre a nyu gdíjakra. Nem kell nagy számítógép ahhoz, hogy kiszámoljuk, ez pontosan 14 százalékos emelkedést jelent. Innentől fogva eléggé meglepő állandóan a 20 százalékos nyugdíjemelésen lovagolni, ez a 14 százalék volt az, ami átment az érdekegyeztetésen, ami beker ült a törvénybe. Azzal pedig, hogy ez csak olyan hányaveti szám, nem kívánnám az előző kormányzatot blamálni. Ha megnézzük, hogy ehhez képest most a nyugdíjkiadások mit jelentenek, akkor látjuk, hogy az előbb említett számhoz képest 20 milliárd
