Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2418 társadalombiztosítási hivatalok járulékbeszedési feladatait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé si Hivatal veszi át. Reményünk szerint ez az intézkedés egyszerre járul hozzá a bevételek növekedéséhez, a munkáltatók ügyviteli terheinek csökkentéséhez és az alapok egyensúlyi helyzetének javításához. Ez utóbbi esemény biztosan bekövetkezik, hiszen 1999től a járulékbeszedés költségei nem terhelik a társadalombiztosítást, ezek a kiadások a központi költségvetésben kerülnek előirányzásra. Az elmúlt évek másik jellemzően kedvezőtlen jelensége a gyógyszerkiadások korlátozására irányuló törekvések eredménytel ensége, ami a nem tervezett hiányok felének, harmadának okozója. Immáron sokéves tapasztalat, hogy a költségvetés megalapozottsága csak akkor biztosított, ha a költségvetés tervezésekor elhatározott intézkedések megvalósulnak. A tervezés, szabályozás, végr ehajtás összhangjának megteremtésére irányuló kormányzati eltökéltséget mutatja a gyógyszertámogatási előirányzat kötötté tétele. A helyzetértékelés alapján tett harmadik lépésünket, az óvatosabb tervezésre való törekvés eredményességét az Állami Számvevő szék jelentése már vissza is igazolta, amikor a költségvetési javaslatunkat a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen megalapozottabbnak minősítette. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének bevételi oldala az 5 százalékos gazdaság i növekedési pályából kiindulva, az önök által már ismert keresetkiáramlási, foglalkoztatási prognózisokon alapul. A reméltnél kedvezőtlenebb gazdasági helyzetre való felkészülést az alapoknál eltérően kezeltük. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetleges bevétel i kiesését a központi költségvetésben tervezett támogatási tartalékelőirányzat felhasználása szolgálhatja. Az Egészségbiztosítási Alapban hétmilliárd forintos tartalékot képeztünk a gyógyítómegelőző előirányzaton belül tartalékképzéssel, a társadalombizt osítás sajátosságai miatt csak kötött előirányzat kivédéseit lehet korlátozni. A tartalék a kormány döntése szerint akkor szabadítható fel, ha a gazdaság fejlődése a többletkiadás bevételi oldalának teljesülését lehetővé teszi. Eddig az időpontig a kormány megvizsgálja a nem kötött előirányzatok kiadás mérséklésének a lehetőségét is. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági fejlődéssel összefüggésben képződő bevételi többletek az 1998. évi negatív tendenciák kezelése mellett lehetőséget adnak a járulékterhek foko zatos, következetes csökkentésére. A társadalombiztosítási alapok költségvetése bevételi oldalának kialakításakor figyelembevételre került a jelentős munkáltatói járulékcsökkentés és az egészségügyi hozzájárulás új konstrukciója. Meggyőződésünk, hogy a reá lis mértékű járulékokat a vállalkozók és a bérből élők sem tartják megfizethetetlennek. A bevételi oldalt megalapozó, az egészségügyi hozzájárulásról, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások f edezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, illetve a törvény módosítását a tisztelt Ház már jóváhagyta. Így biztonsággal lehet állítani, hogy a járulékokból finanszírozott, a jövő évben sem változatlan ellátások - úgymint nyugdíjemelés, gyógyítómegelőző e llátás, ezen belül az egészségügyi dolgozók személyi juttatásainak kiadása - fedezetét már megalapozta az Országgyűlés. (8.10) A járulékcsökkentés részbeni ellentételezését szolgálja az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben megjelenő konstrukció. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség; a szellemi tevékenységből, a találmányhasznosításból, a költségtérítésből, a kamatkedvezményből származó jövedelmekre, a 36 százalékkal adózó osztalékalapra, a cégautóadót fizetőkre vona tkozik. Az elfogadott járulékszabályok szerint a magánnyugdíjpénztári tagdíj az 1999. évben nem emelkedik, változatlanul az egyéni nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem 6 százalékát kell befizetni. Ugyanakkor 1 százalékról 2 százalékra emelkedik a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjjáruléka. Ez a Nyugdíjbiztosítási Alap számára a benyújtott törvényjavaslatban szereplő bevételi előirányzathoz képest további 11 milliárd forint bevételt biztosít. A költségvetési
