Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF):
2388 Azaz, a vatikáni megállapodás 1997. decemberi országgyűlési elfogadását követő évben, '98ban, az egyházi oktatási intézmények, főként a felsőoktatás területén következtek be ezek a plusztámogatások, mivel az érintett in tézmények idén januártól végre megkaphatják az állami intézményekkel azonos mértékű támogatást. Engedjék meg, hogy a költségvetésben megjelölt jogcímek szerint fogalmazzam meg a gondolataimat. A költségvetési előterjesztésben, amennyire csak lehet, külön k ell választanunk az egyházak támogatását az egyházak által ellátott közfeladatok ellátásának normatív támogatásától. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Az egyik az egyházi szervezet és intézményhálózat működésének alapjául szolgál, s így biztosítja a hitéleti al apfeladatok ellátását, a templomok, a gyülekezeti intézmények működtetését, fenntartását, az egyházi személyek alkalmazottak ellátását. Az előirányzat mindezeken túl az egyházi közfeladatellátás egyházi intézményi megalapozását is jelenti, azaz egy része - jelentős része - közvetve ismét csak a közfeladatellátás biztosítására jut úgy mint intézményigazgatási, igazgatási ellátás, börtönmisszió, kórházmisszió, drogmisszió stb. Ez az előirányzat az szja 1 százalékával való rendelkezés, ami valójában az szja 0,5 százalékára tartalmaz garanciát 2002ig. Ezt a garanciát a költségvetés az ismert módon kipótolja. Az előirányzat növekedését a '98. évihez képest az okozza, hogy a végrehajtási norma, a törvényi norma alapján a kiegészítés kompenzációs elosztással tör ténik. A második jogcím az átadásra nem került egyházi ingatlanok utáni járadék, illetve a különmegállapodásokra vonatkozó keret. A járadék az intézményfenntartói feladatokat kell hogy megalapozza, és a járadékot az egyházak hitéleti és közcélú feladataik finanszírozására használhatják fel. A járadék azonban a '98. évi költségvetésben nem az egyházi fenntartói feladatellátás megalapozását szolgálta, hanem a korábbi kötelező feladatok ellátásának alapját teljesíti. Tovább nehezítette, nehezíti a helyzetét, h ogy a járadékkonstrukció jelenleg hatályos törvényi szabályzása a feladatellátás tekintetében indokolatlan különbséget tesz a történelmi egyházak között. Az egymás közötti arányok költségvetési támogatottsága 1998 óta, az imént említett költségvetési év ót a azonban tehát eltér. (16.50) Az egyházak között még '89ben létrejött támogatási status quót, példátlan módon, az ez évi költségvetés felborította. A volt egyházi ingatlanokhoz kötődő járadékösszeg induló mértéke '98ban a központi költségvetésben 3,2 mi lliárd forint volt. A vonatkozó törvényben előírt értéknövelési kötelezettséggel is számolva ez az előirányzat az előterjesztésben majd 5 milliárd forintot jelent, amely magában foglalja a tervezett, de egyeztetés alatt álló református, evangélikus, szerb, ortodox és baptista egyházakkal kötendő megállapodások tervezett részösszegeit is. A lényeges kérdés tehát ennél a jogcímnél az, hogy a protestáns egyházak felajánlott és felajánlható járadéktömege messze elmarad a katolikus egyház, illetve a Mazsihisz eg ykori ingatlanainak vagyontömegétől. Ezt természetesen nem azért mondtam el, hogy innen bíráljam az egyházak számára előrelépést jelentő, már létrejött megállapodásokat, amely egyébként teljes mértékben nem is teljesült, hanem hogy elősegítsük a feladatell átást megalapozó, még hátralévő megállapodások létrejöttét, szolgálva ezzel is az egyházak működésének és feladatellátásának kiszámíthatóságát, biztonságát, ami közös feladatunk. A harmadik nagyon fontos jogcím: a hittanoktatás támogatá sa. A hittanoktatás támogatása régiúj önálló feladatkör, amely azt gondolom, harmonizál a kormányprogramban megfogalmazott alapelvvel, amely középpontba helyezi az oktatás és nevelés harmonikus gondolatát és alapelvét, és nagyon fontosnak tekinti a hittan oktatás folytatását. Az egyházak, mint köztudomású, '98ban nem részesültek ilyen jellegű támogatásban e feladat ellátása után, jóllehet az 1998/99es tanév során több mint 430 ezer tanuló iratkozott be hittanoktatásra, több mint 44 ezer csoportban.
