Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2386 mint a technológiai fejlesztés területén elindult fejlődés, növekedés, többek között a tők epótló hitel biztosításával, ez évben megtorpant. Kétségkívül az időjárás, a világpiac nyomott árai sem kedveztek a mezőgazdálkodásnak, de éppen ezért az elmaradt beruházások forrásait vagy az egyéb törvény adta lehetőségeket jövedelemkiegészítés címén a t ermelők megerősítésére, biztonságára kellett volna fordítani. Mindezek alapján vajon mi a kormány üzenete a termelők felé a költségvetésen keresztül? Tény, hogy a tervezet a támogatások volumenét tekintve növekedést jelez, de az agrárgazdaság fejlesztésérő l szóló törvényben foglaltakhoz képest ez nem elégséges. Az 1998ban kialakult és felerősödőben lévő válság kezeléséhez sem elegendő mértékű, annál is inkább, mivel ez évben a mezőgazdaságot ért árveszteség vagyonvesztéshez, a beruházások, fejlesztések elm aradásához, vagyonfeléléshez vezetett. A támogatásokhoz való hozzájutás is nehézkes, mivel hiányzik a saját forrás, csökkent a vállalkozások hitelfelvevő képessége. Ma a magyar mezőgazdaságban 2300 milliárdra tehető a tőkehiány - igaz, ez hosszú éveken ke resztül halmozódott fel. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a termelési támogatásokról. A tárca koncepciója szerint ez látszólag új elemeket tartalmaz, de nem a versenyképes agrártermelést segíti, hanem a kisgazdaságok vegetálásának kedvez. Sokkal céls zerűbb lenne, ha az önfogyasztásra, illetve az eseti piacra termelő kisgazdaságokat a szociálpolitikai rendszer keretein belül támogatnák. Szakmailag nem lehet elfogadni a szektorsemlegesség hiányát sem. Ez ugyanis a versenyképesség elősegítését nem szolgá lja. Ezzel szemben újabb, úgynevezett kuláklista formálódik, így a földek szétíratása a családtagok között, melyből több, jobb termék nem következik, de több szavazat és a támogatások pocsékolása igen. Mire gon dolok? Arra, hogy a tervezet szerint a termőföld művelési támogatása 50 hektár alatt 15 ezer forint, ennyit kapnának a gazdálkodók, 50 hektár felett 8 ezret vagy még kevesebbet. Ugyanez tapasztalható a tehéntartók esetében is: ez esetben húsz darab tartása alatt 25 ezer forint darabonként, efölött kevesebb, ugyanakkor tejtermelésértékesítési szerződéshez kötik a támogatást. No de ilyen kis mennyiségre melyik tejipar szerződik? Itt tehát a versenyképesség elősegítésének hiányáról van szó. Mi hiányzik ugyana kkor a kormány elgondolásaiból, a költségvetésből, valamint a felhasználását célzó irányelvekből a termelési támogatások területén? Az agrárfoglalkoztatást segítő támogatást meg kívánja szüntetni, ugyanakkor a kormányprogram az ágazat eltartó képességének növeléséről, a vidék polgárosodásáról szól. (16.40) De kérdezem én: a magas közterhek mellett az alacsony agrárjövedelmek vajon indokolttá teszike a foglalkoztatássegítő támogatás megszüntetését? Csak úgy megszüntetésre szánják a földbérleti díj támogatá sát is. Vajon a kormány komolyan gondoljae a feketegazdaság elleni harcot? Hogyan akar a zsebszerződések ellen fellépni? Érthetetlen, hogy miért nem támogatja a kormány a föld hatékony művelését, amikor az esetek döntő többségében szétválik a földtulajdon és a használó. A mezőgazdasági biztosítások támogatása is megszűnik. Ha valamit, ezt a gazdák jólfelfogott érdekében támogatni kellene. Ennek indoklására számtalan példa van. Ha csak a mezőgazdaság természeti erőknek való kiszolgáltatottságát említem, akk or is indokolt lenne a meghagyása. Sajnos, a kedvezőtlen adottságú területek támogatása van is, meg nincs is. Vajon akarjae a kormány, hogy itt is lehessen élni és boldogulni? A beruházások támogatásának mértéke ugyan 28 milliárdról 32re nő, de a gazdálk odók vagyonvesztése, az általános finanszírozási és fejlesztési forráshiánya miatt a beruházások támogatását a szocialista frakció szerint legalább 15 milliárd forinttal növelni kellene, elsősorban a technológiai lemaradásunk csökkentése érdekében. Amennyi ben a növelt nagyságban nem lehet
