Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2369 tényleg a reálérték körül van, éppen hogy csak a reálértéken , méltatlanul alacsony összeggel: 5,6 milliárd forinttal, a '98as 5 milliárddal szemben - ahelyett, hogy végre folytatódna az 1996tól elmozdult érdemi reálértéknövekedés. Ezen feltétlenül változtatni kellene. Hozzá kell tenni, hogy az ezen az összegen felül vállalt, az 5. európai uniós kutatási célprogramhoz h ozzátett 1 milliárd forint nagyon fontos lépés volt a költségvetéstől, nagyon jól tudjuk azonban, hogy ennek a nyeresége, gyümölcse csak néhány évvel később fog jelentkezni. A tudományos kutatás és fejlesztés előmozdítása érdekében a fenti alapproblémák re ndezése mellett még néhány fontos kérdést szükségesnek tartok rendezni: az egyébként is szerény előirányzatú tudomány területének mentesítését a kötelező tartalékképzés terhétől. Vannak olyan területek, amelyeknél ez az aránylag kis összeg, ez az 1,9 száza lékos tartalékképzés is igen jelentős terhet jelent. Megítélésem szerint ez a terület megérdemli, hogy ez alól mentesüljön. Másodszor: a tudományos kutatásfejlesztés területein dolgozók bérénél is legalább 13 százalékos minimális reálértéknövekedésre len ne szükség - igazán szerény mérték - ahhoz, hogy a kormányprogramban jelzett kutatásifejlesztési helyzet javulása bekövetkezzék. Azt hiszem, ma ez minimális igény, hogy legalább 13 százalékkal növekedjenek a kutatókfejlesztők bérei 1999ben. Végül a hatá ron túli magyar tudományos élet megsegítésére az elmúlt években létesült egy kiváló program, a Domus Hungarica program. Ez igen szerény ráfordítást jelent, mégsem található meg a folytatása a költségvetésben. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak minimális s egítséggel - és ezt a magyar lehetőségekhez képest valóban minimális segítségnek kell tekinteni - azt hiszem, nélkülözhetetlen, hogy ennyi segítséget juttassunk a határon túli magyarság tudományos fejlesztési megsegítésére. Azt hiszem, hogy a következő idő szakban tehát mindenképpen változtatni kellene ezeken a tényezőkön. Az érdemi lépést sajnos nem megalapozó költségvetési javaslat megítélésünk szerint feltétlenül változtatásra szorul, növekedésre szorul egy még mindig szerény, de támogatási előrelépést je lentő erőforrásátcsoportosítással. Ehhez, a magyar nemzeti modernizáció érdekében egyaránt kérem kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim támogatását. Ilyen irányú módosító javaslatokat kívánunk lehetőség szerint mindkét oldali támogatással a tudományos élet fejlesztése érdekében benyújtani. Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Takács Imre képviselő úr a Magyar Szocialista Párt részéről. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisz telt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Teljesen egyetértek Lotz Károly képviselőtársammal, és csak néhány dolgot szeretnék a tudományos kutatás és fejlesztés témájában felvetni. Az USAban az 1940es évektől a '80as évekig a bruttó hazai termék évi 3,1 százalék kal növekedett. Ehhez a munka és tőke hozzájárulása 1,1 százalék, az oktatás és az innováció hozzájárulása pedig 2,1 százalék volt. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiban.) Egyértelműen aláhúzzák ezek a számok azt, amit Lotz Károly képviselőtársam a tu dományos kutatás és fejlesztés témájában elmondott. De az itt jelen lévők közül nagyon sokan olvasták Theodore Schultznak Beruházás az emberi tőkébe című könyvét, amely sokoldalúan igazolja, hogy az oktatásra, tudományra fordított pénz mennyire fontos a ne mzetgazdaság szempontjából. És Magyarország, ahol a szellemi tőke a legfontosabb tőke, ilyen szempontból igen lényeges helyen van. Még Káldor Miklósnak, az Angliában élő közgazdásznak egy gondolatát szeretném ezzel kapcsolatban fölolvasni, aki azt mondta: a gazdasági növekedés folyamatának alapvető mozgatója a technikai változások befogadására irányuló készség. Ezt a készséget csak úgy tudjuk fejleszteni, ha a