Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
2367 DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Két nappal ezelőtt a számvevőszéki bizottság kisebbségi előadójaként éppen az ÁSZ véleményéből kiindulva kifejtettem azokat a problémákat, amelyeket - úgy is mint SZDSZes képviselő - a bevételi és kiadási feszültségek, a túl tervezettség, a jogbizonytalanság terén észleltem - s amit az ÁSZ is alátámasztott , a 39 törvény módosítása tekintetében, beleértve az államháztartási törvényt, az átláthatóság problémáit, a transzparencia hiányát, az állami finanszírozásnak elsősorban a z infrastruktúra területén történő megrövidítését, a beruházások folyamatosságának és ennek mértékének a problémáit. Ugyanakkor eddig viszonylag kevés szó esett az egyik legfontosabb kérdésről, Magyarország modernizációjának a kérdéséről, a hazai modernizá ció kérdéséről, amelyből két témát szeretnék most kiemelni. Az egyik az euroatlanti kérdés, elsősorban az európai uniós csatlakozásunk kérdése, a másik pedig a tudománypolitika, a tudományos kutatás fejlesztésének a kérdései, a műszaki fejlesztés kérdései , amelyekről még aligalig esett szó. Mindenekelőtt az európai integráció kapcsán - amelyről itt már a mai napon is bizonyos összefüggésekben szó esett - a csatlakozási cél, a célév, amit ma délelőtt a külügyminiszter úr a bizottsági ülésen ismételten mege rősített, 2002, tehát a 2002es csatlakozási szándékon jelen pillanatban nem kívánunk változtatni - nagyon helyesen. Természetesen ehhez kell mérni a felkészülés programját is. 1998hoz képest kétségkívül növekedés látható, ebben a költségvetésben növekvő ráfordítást tapasztalunk. Itt különböző számok vannak, és a Pénzügyminisztérium valóban újra és újra más számokat mond. A Pénzügyminisztériumtól tegnap megkapott új táblázat más összefüggéseket is tartalmaz. De az biztos: a feladatokhoz képest az az összeg , amely jelen pillanatban a költségvetésben szerepel, messze nem kielégítő ahhoz, hogy most, a csatlakozás idején exponenciális növekedésre kell felkészülni, és a ráfordításokat növelni kell. Ez a ráfordítás ilyen szempontból összegét tekintve nem kifejeze tten csatlakozáspárti, hiszen a költségvetési kiadások főösszegének mindössze 0,18 százalékát éri el, a központi költségvetési szervek működéséhez képest pedig 0,5 százalékát, tehát még a kisebbik számhoz viszonyítva is rendkívül alacsony a felkészülésre f ordítandó összeg. Hasonlóan rendkívül problémásnak tartjuk a felkészülés kapcsán, hogy ez az összeg is igen aránytalanul oszlik meg az egyes fejezetek között. Például három fejezetre jut a teljes felkészülési költség 60 százaléka, míg a csatlakozás szempon tjából igen lényeges fejezeteknél egyáltalán nem vagy elfogadhatatlanul alacsony összeggel szerepel, vagy egyszerűen kifelejtődött. Ezt nem látjuk egészen világosan. Ebben a helyzetben nyilván közreműködött a költségvetés általános indoklásának egy rendkív ül furcsa mondata, amelyet idézek a tisztelt képviselőtársaknak. Ez azt mondja, hogy "az euroatlanti csatlakozás előkészítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet pedig az érintett fejezeteknél kell kiemelt területként kezelni oly módon - s itt jön a lényeg , hogy a rendelkezésünkre álló forráskereten belül anyagilag is elismerik a feladat fontosságát más területek pénzügyi helyzetének terhére". Nos, hát akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy nagy töprengés folyt az egyes tárcák között, hogy mennyit fognak ráf ordítani erre. Valószínűleg így jöhetett létre az, hogy például a Gazdasági Minisztérium éppen a Pénzügyminisztériumtól tegnap kapott felsorolás szerint nem is szerepel. Úgy tűnik, mintha nem is különítették volna el - reméljük, hogy ez nem igaz, és csak v alamilyen félreértésről lehet szó , de egyáltalán nem szerepel tárcák között, amelyekre a pénz ráfordítandó; de például az Igazságügyi Minisztérium 26 millió forinttal szerepel, ami nyilván a jogharmonizáció tekintetében teljes mértékben elfogadhatatlan. Súlyos hibának tartom, hogy ebből a költségvetésből nem derül ki, hogy bármely szervezet egyáltalában koordináló szerepet tölte be, vane egyáltalában koordinátor. A csatlakozási előkészítő munkálatok koordinációja tekintetében kétségeink vannak, hogy ez vajon hogyan fog bekövetkezni. A költségvetésből nem derül ki, hogy melyik fejezet esetében végzik az EUs csatlakozással kapcsolatos munkát.
