Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
2352 lakossági szféra hitelezésére ösztönözné. Az előbbi a forrás hiányok leírt gondján enyhítene, az utóbbi pedig többletkeresletet adna például lakásépítésre, műszaki cikkekre. A jelzett irányok, lépések biztosítják, hogy a következő négyhat évben Magyarország gazdasági stabilitása jó szinten legyen, remélhetőleg ne v áljon a spekulációs tőke céltáblájává a hazai tulajdonú cégek és az állami funkciók ellátásának lemaradása a külföldi cégekkel - belsőkkel és külsőkkel - szemben, így az EUcsatlakozással erősödő versenyt jobban bírjuk. Ezek a feltételei annak, hogy a most felnövekvő generációnak egyáltalán esélye legyen az önálló cselekvésre. E cselekvési esély európai mércével azonban csak akkor valós, ha addigra megerősödik az innovációs szektor. Az eddig lefolytatott hazai kutatásfejlesztések eredményeit önálló, nem le ányvállalatként működő, innovatív cégek veszik át, melyek ezek segítségével sikeresen helytállnak - a környező országok hátterére is támaszkodva - az éles versenyben. Összefoglalva: A vázolt gazdaságpolitikai mozgástér kihasználásával a magyar gazdaság - e zen belül a reálszféra - növekedése nem torpan meg, hanem a komparatív előnyök kihasználásával, tartós alapon növekszik. Ez azt biztosítja, hogy a külgazdasági reálegyensúly javulna közel 2 milliárd dollárral, a foglalkoztatás a nagyfokú horizontális és ve rtikális beszállítások következtében egészében növekedne - nemcsak az exportorientált területeken - 100130 ezer fővel. A központi költségvetés és az államháztartás egyensúlya tartósan, valamint nagymértékben, 150 milliárd forinttal javulna. Ezekkel az ere dményekkel Magyarország a reálgazdasági ismérvek alapján EUéretté válik, vagyis tartalmában és nem formálisan tesz eleget az EUelvárásoknak. Többek között ezek is kitapintható jegyei a most beterjesztett költségvetésnek, mely egy hosszú távú gazdasági pr ogram alapja, és jól tükrözi a Fidesz politikai programjának realitását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Jánosi György, az MSZP képviselője; ő t Rubovszky György, a Fidesz képviselője követi. Megadom a szót Jánosi György úrnak. (13.50) DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetés tegnapi vitájában Kupa Mihály azt mondta, egyenletesebben kellene elosztani a for rásokat, és kevesebb prioritást kellene megjelölni a költségvetésben. Mélységesen egyetértek ezzel a megállapítással. Ennél azonban nagyobb a baj, mert a kormány által megjelölt prioritások egymással gyakran szöges ellentétben állnak. Mondok egy példát, hi szen az oktatás kérdésével szeretnék foglalkozni: a kormány és a kormánykoalíciós pártok prioritásnak tartják a politikai deklarációk szintjén az oktatást - már régóta. A költségvetésben ugyanakkor kirajzolódik egy másik prioritás, amely az önkormányzatokk al szemben, az önkormányzatok rovására kiemeli a központi költségvetési szervek támogatását. A központi költségvetési szerveknél egy 26 százalékos többletforrást biztosít, az önkormányzatoknál azonban mindez már csak 9,5 százalék. Ez lehetetlenné teszi az oktatás kiemelt kezelését az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények esetében! A prioritások ellentmondásának egyenes következménye az, hogy a felsőoktatás és a közoktatás végletesen ellentétes költségvetési pozícióval rendelkezik a költségvetésben. A felsőoktatásnál, amely a központi költségvetési intézmények körébe tartozik, valóban megfigyelhető egy 26 százalékos forrásbővülés. Ez valóban lehetővé teszi, hogy a felsőoktatás terén folytatni lehessen azokat a fejlesztéseket, amelyeket korábban megke zdett a Hornkormány. Ez lehetővé teszi annak az elvnek a további erősítését, hogy a felnövekvő korosztály minél nagyobb része minél tovább az oktatás keretei között maradjon és minél magasabb végzettséghez jusson.
