Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2328 tisztázva van, és régebb óta tartalmilag el van döntve. Anélkül, h ogy most belemennék a részletekbe, 70 millió forint körüli nagyságrend áll rendelkezésre szabadon ebben a költségvetésben, hogy azt a koordinatív tevékenységet ellássa, ami az intézmények tekintetében sincs biztosítva, tehát eszközökkel sem rendelkezik. En nél még sokkal súlyosabb az, amit a pénzügyminiszter úr a bevezetőjében elmondott a hétfői napon, hogy bizonyos nagyobb beruházások megindítása bizony késlekedik vagy nincs tervezve, ezzel szemben bizonyos gazdaságélénkítés érdekében - egyébként nagyon jó irányként - személyijövedelemadócsökkentés vagy a tbhozzájárulás csökkentése áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozók részére. A területfejlesztés lényege az, hogy katalizátorszereppel bír a gazdaság területére. Ha egy gazdaságban a kis- és középváll alkozásoknak nincs tőkéje, ha egykét százalékos, akármilyen kedvezmény nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozásaikat bővítsék, ezért minden modern államban az elmaradottság csökkentése, a gazdaságfejlesztés dinamizálása érdekében központi forrásokat vetnek be, és erre tud ráépülni a kis- és középvállalkozói rendszer. Ez az a többlet, ez az a multiplikátorhatás, amely a gazdaságon keresztülmegy. Kérem, 70 millió forint szabad eszköz áll rendelkezésre arra, hogy az eddig elhatározottakon kívül ezt a gazdaságél énkítési folyamatot - egyébként nemzeti fejlesztési program megindítása nélkül, koncepció nélkül - ez a kormányzat megindítsa! Nem hiszem, hogy itt megtörtént valami radikális változás, amire egyébként számítottunk, ha más nem, a folyamatosság jegyében. Tu domásul kell venni, hogy azok a nagyberuházások, amelyek az infrastruktúra terén nincsenek tervezve, amelyek a területfejlesztés eszközeként nem indulnak be, nem attól jelentősek, hogy politikailag szemben áll két fél, hogy Budapest bűnös város vagy most n em lesz meg a metró és nem tudunk közlekedni, nem a szakmai kérdés csak ebben a lényeges, hanem az a kérdés, hogy egy ilyen jelentős állami invesztíció, egy olyan katalizátor, amely a kutatásfejlesztés, szolgáltatás, termelés, a teljes vertikum területén igénnyel lép föl, meghúzza a gazdaságot, és ez a többletérték jelenik meg egyébként abban, hogy több munkahely keletkezik, a több munkahely több adót fog fizetni, és sorolhatnám tovább az egyéb más lehetőségeket. Ezektől az eszközöktől sajnos ez a költségv etés teljes mértékben mentes. Ezenkívül van még egykét apró kérdés, amibe nem szeretnék most részleteiben belemenni, de olyan összegelosztások jelennek meg benne, amelyek azt feltételezik, hogy majd a jövő év folyamán benyújt a kormány törvényeket, amely törvények alapján átrajzolódnak a magyar régiók, és azok, akik most nem kaptak pénzt, akkor majd abból pénzt fognak kapni. Nevezetesen egy Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács 9 millió forinttal rendelkezik a működési fedezetére. Ha nincsen törvény, e gy évre 9 millióval rendelkezik. Aki tudja, hogy mibe kerül ma bármi a világon, az tudja, hogy mit jelent ez egy fejlesztési tanács számára; a balatoni regionális tanács hasonlóképpen - gyakorlatilag megszűnnek létezni és megszűnnek működni. S ha már egysz er vidékfejlesztési minisztériumról beszélünk, hadd mondjam el, hogy ebben a költségvetésben az Alföldprogram koordinációjára 37 millió forint van, és fogalmam nincs, hogy a költségvetés mely tételeiben és hol lehetnek még elbújtatva azok az összegek, ame lyek természetszerűen az agrárium, az infrastruktúra, az önkormányzat, bármilyen más fejlesztésre rendelkezésre állnak. Azt hallottuk az önkormányzati előadóktól, hogy ott biztosan nincs. Hallottuk, hogy jelentősebb infrastruktúraberuházási többlet nem je lenik meg, tehát ott sincs. Akkor nem tudom! Kérem szépen, nem nevetséges, hogy egy agrár- és vidékfejlesztési minisztériumnál 37 millió forint álljon rendelkezésre egy Alföldprogram végrehajtására? Különösen akkor, amikor a területfejlesztés feladata ala pvetően az elmaradottság fölszámolása, az ilyen térségekben történő kiegyenlítési folyamat biztosítása! Az igazat el kell mondani, hogy valóban vannak olyan részei, ahol többletforrások álltak rendelkezésre, ezek döntően a segéllyel és támogatással rendelk ező területek; ezek a Pharepénzek, a Phare határon átnyúló együttműködést támogató pénzei több milliárdos nagyságrendben. Tetszenek
