Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2325 egyáltalán egy kísérletet, vagy csak visszaéltek vele? Köszönöm a türelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ismertessem önökkel a frakciónkénti hátralévő időkereteket: A Fidesz 76 perc 40 másodperccel, az MSZP 72 perc 50 másodperccel, a Független Kisgazdapárt 21 perc 40 másodperccel, az SZDSZ 25 perc 30 másodperccel, az MDF 18 perc 10 másodperccel rendelkezik, a MIÉPnek 40 másodperce van vissza az adásidőből. Szólásra következik Horváth János, a Fidesz képviselője; őt Baráth Etele, az MSZP képviselője követi. Megadom a szót Horváth János úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor az Országgyűlés vizsgálja a kormá ny költségvetését, akkor mi, országgyűlési képviselők is vizsgázunk; rajtunk országvilág szeme. Küldetésünk része, hogy megadjuk a kormánynak a pénzforrásokat közérdekű feladatai teljesítéséhez, és hogy egyidejűleg mérsékeljük az adófizetés terhét és viss zásságait. Ki vitatná, hogy Magyarországon még vannak tennivalók e princípiumok megvalósításához? Mégis kimondhatjuk, hogy az ország jó úton van. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya, a FideszMagyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demok rata Fórum koalíciója elismerést érdemel az iránymutatásért. Tisztelt Ház! Engedtessék meg nekem, hogy most, amikor hozzáfogunk a jelen költségvetési irományok alapos vizsgálásához - előmozdítandó az összefüggések perspektivikus elemzését , javasoljak néh ány emlékeztetőt. Első emlékeztetőm: a túlterhelt kormányzati költségvetés olyan viszályok magvát veti, amelyek nyomán virágzó országok is szétestek. Jó lesz, ha vigyázunk a túlköltekezéssel! Második emlékeztetőm: az állami költségvetést szükségtelenül ter helheti doktriner pénzpolitika, ami lassítja a növekedést és zsugorítja az adóalapot. (11.40) Első emlékeztetőm demonstrálja a túlterhelt állami költségvetés bomlasztó hatását. A XVIII. századbeli Franciaország, a kor vezető nagyhatalma krónikus költségvet ési deficittel küszködött. Hogy az adók begyűjtését megerősítse, XVI. Lajos király összehívta a nemzetgyűlést, amelyik immár nyolcvan éve nem ülésezett. Ekkorra azonban az események úgy nekizúdultak, hogy végül a király feje is lehullott. A folyamat, tiszt elt képviselőtársaim, költségvetési problémákkal indult! A bibliai Salamon király bölcsessége és költészete beragyogja a judeokereszténymohamedán kultúrákat. Azt is megtudjuk a Bibliából, hogy Salamon uralkodása végén szétesett az ország, mert Salamon ki rály vaskezű adószedő volt, olyannyira, hogy halála után a nép adócsökkentést követelt, aminek megtagadása évszázados polgárháborúkhoz vezetett. A folyamat költségvetési problémákkal indult. A XX. században Németország példát szolgá ltatott az adó infláció képében való megjelenéséről. Németország az I. világháború után a nehéz jóvátételi szállításokat nem volt képes a kincstár adóbevételeiből fedezni. A bankóprés lépett az adószedő helyébe. A pénz elértéktelenedése a demokratikus álla mrendet aláásta, ami utat nyitott a náci hitleri zsarnokságnak. A tragédiasorozat kvázi adószedő hiperinflációval indult. (Mádai Péter: Ez érdekes történelemszemlélet!) Második emlékeztetőmben - most továbbmenve - a pénzpolitikának az állami költségvetésre történő hatására utalok. A költségvetés számára terhet jelent a magas kamatláb, a pénz árának emelése. Magyarországon a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank még manapság is a korábbi fél évszázad módszereit követi, aminek alapja a neoklasszikus postKeynesi m onetáris intervenciós paradigma. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Az állami költségvetésben ez a metódus kétszeresen hátrányos következménnyel jár: csökkenti az adóbevételt és emeli az államadósság terhét. Egyik oldalon az adóbevétel csökkenését okozz a az adóalap zsugorodása, ami együtt jár a
