Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
2318 Az előttünk lévő törvényjavaslat a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásait az 1998. évhez viszonyítva 10 százalékos növekedéssel veszi figyelembe. Ez a 11 százalékos inflációs rátát figyelembe véve reálértékcsökkenést jelent. Ezt ki kell mondani! Általános megjegyzésként tehát meg lehet fogalmazni, hogy az a tendencia, amely az önkormányzatok kiéheztetésében, erőteljes centralizációs törekvésében kezdődött meg a Bokroscsomag után, úgy tűnik, sajnálatos módon, változatlanul folytatódik. Természetesnek tartom, hogy a választások évében az új kormány bizonyos determinációk okán és a kialakult kényszerpályák miatt a költségvetési javaslatokban nem tudja azonnal és maradé ktalanul megjeleníteni a programját. Ez ilyen megközelítésben tolerálható. Szóvá kell tenni azonban, hogy nem fogadható el, ha a makrogazdasági feltételek szigorodása miatt újra az önkormányzatok költségvetési pozícióiban következik be a romlás. A Magyar D emokrata Fórum egyetért az országos önkormányzati szövetségek azon álláspontjával, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásának finanszírozási rendszere és az önkormányzati szféra jövő évi jövedelempozíciója, azaz részesedési aránya - a bevételeken alapuló normatív elosztást mint pénzügyi szabályozást figyelembe véve - a GDPből ne csökkenjen, hanem ellenkezőleg, a GDP bővülésének arányában növekedjen. A Magyar Demokrata Fórum szükségesnek tartja, hogy az állami támogatások és a hozzájárulások belső szerkeze te a törvényjavaslathoz képest eltérően alakuljon. A bemutatott számítások szerint a normatív hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó 8 százalék növekedést mutat, vagy alig 8 százalékot. Köztudott, hogy ez a két forrás nyújt garanciát, fedezete t a kötelező alapellátáshoz, például a közalkalmazotti bérekhez, a minimális működési kiadásokhoz, különösen az önkormányzatok döntő többségét adó kistelepüléseken. A normatív hozzájárulások alig 7 százalékos emelkedése ismeretében kétségesnek tartom, hogy ez megfelel a kormányprogram azon kitételének, hogy a normatívák a feladat alapszintű ellátását fogják fedezni. A Magyar Demokrata Fórum azt tartaná tehát kívánatosnak, hogy az állami támogatások és hozzájárulások, ezen belül különösen a normatív hozzájár ulások minimálisan a jövő évi infláció értékében növekedjenek. Még két új eleme van ennek a költségvetésnek a finanszírozás szempontjából. Az egyik, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásának hányada, tudjuk, 15 százalékra csökken a korábbihoz képest. E z lehetőséget ad a kistelepülések újabb támogatására, megerősítésére, amit egyébként régen várt a kistelepülési szféra, és így lehetőség nyílik az szja újraelosztásában e települések megerősítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy a személyi jövedelemadó tekin tetében a jobb helyzetben lévő települések ily módon indirekt támogassák a lemaradt hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseket vagy nagyobb településeket. Itt felmerül azonban az eddig szabadon felhasználható bevételek csökkenése, illetve annak állami fela dattal való nagyobb leterheltsége miatt az önkormányzati autonómia, az önállóság és egyáltalán az önkormányzatiság kérdése. Tehát miközben az önkormányzatok mozgástere a gazdasági nehézségek miatt tovább szűkül, a személyi jövedelemadó újraelosztásán keres ztül a 38 milliárd forint jó helyre megy. Megfontolandó a másik ilyen új eleme is ennek a költségvetésnek az önkormányzati finanszírozásnál: az adóerőképesség, aminek a kiszámításánál talán nem minden szempontot vesz figyelembe. Ennek kiszámításánál más s zempontokat is figyelembe lehetne venni, például hogy a jó helyzetben lévő települések közül melyik lát el több állami feladatot. Az sem lenne szerencsétlen dolog, ha az így átadott összeg az átadó önkormányzat régiójában erősítené a kistelepülések, illetv e a nehéz helyzetben lévő települések felzárkózását. Így közvetlen rálátás lenne az összeg felhasználására, és ez is erősítené a regionalizmust.
