Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WEKLER FERENC (SZDSZ):
2313 fejlesztés a településeken, amit infrastruktúrafejlesztésnek nevezünk, amihez forrásokra, pénzre van szükség. Ez a pénz hiányzik a következő évi önkormányzati költségvetésből. De nemcsak ebben a költségvetésben lehet tetten érni azt, hogy a Fideszkormány nem igazán barátja az önkormányzatoknak. Tegnap délután egy érdekes szavazás történt ebben a Házban, ami látszólag arról szólt, hogy egy képv iselői indítványt nem bocsátanak részletes vitára. A valóságban pedig arról szólt, hogy a kormánytöbbség és ezen belül a Fideszfrakció úgy döntött, hogy a kórházak, a Magyarországon működő összes kórház anyagi problémája ezentúl csak és kizárólag a telepü lési és megyei önkormányzatok nyakába zúdul, ugyanis december 1jétől ezek a kórházak az önkormányzati csődtörvény hatálya kapcsán a települések vagyoni körébe tartoznak, illetve a kórházak gazdálkodásáért a települések felelnek a saját vagyonukkal. Ezt az ok a polgármesterek, azok a volt közgyűlési alelnökök, most közgyűlési tagok is megszavazták, akik itt ülnek a teremben, akik ezután, ha visszamennek a településükre, azzal fognak szembesülni, hogy a kórházak vezetői benyújtják az igényüket a fejlesztésre, és ha a település ezt nem teljesíti, akkor a település eladhatja a vagyonát annak érdekében, hogy a kórházak jól tudjanak működni. Ez egy elem, de nagyon lényeges elem, több száz milliárdos tétel az önkormányzatok esetében, ami természetesen nem jelenik m eg direkt módon a jövő évi költségvetésben, mert én nem találtam semmilyen számot arra, hogy ennek a vonzatait, hatását az önkormányzati költségvetés ellensúlyozta volna, annak ellenére, hogy az idén volt arra 1 milliárd forint, hogy december 1jéig kidolg ozzunk, kidolgozzon a kormány egy olyan modellt, amely nem ezt a megoldást eredményezte volna. A költségvetésben az önkormányzatok normatív támogatása és egyéb támogatása ugyan nő a tavalyi évhez képest, de természetesen messze nem olyan mértékben, mint am ennyi a tervezett infláció. Beszélt már Lamperth Mónika és mások is arról, hogy megjelenik egy érdekes szám ebben a költségvetésben, az úgynevezett költségvetési tartalék 33 milliárd forinttal, ami az előirányzatok 1,9 százaléka. Egyszerűen nem tudom kezel ni ezt a számot önkormányzati szemmel, önkormányzati költségvetési szemmel. Nem tudok elképzelni olyan technikát, amivel az önkormányzatok ki tudják dolgozni két variációban, hogy kapnake 1,9 százalékkal, vagyis településenként 10 millió forinttal többet a következő évben, vagy nem kapnak többet a következő évben. Ez egy olyan szám a költségvetésen belül, amely sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem kezelhető az önkormányzatok számára. A költségvetés számai között a pénzügyminiszter úr előterjesztésében el hangzott, hogy prioritás a felhalmozás. Ez az országos költségvetésre igaz, az önkormányzati költségvetésre természetesen nem igaz. Az önkormányzatok esetében a felhalmozás összesen 4 százalékos, az infláció ezzel szemben 1011 százalékra tervezett. Ez a t erület is azok közé a területek közé tartozik az önkormányzati költségvetésben, amely az önkormányzatokat negatívan érinti. Tovább csökken az előző évekhez képest a személyi jövedelemadó helyben hagyott része az önkormányzatoknál - lecsökken 15 százalékra. A személyi jövedelemadó egyébként sem követi természetesen az előző évi bevételeket, hanem mindig a két évvel ezelőtti számokból számítódik ki, de mégiscsak valamifajta motiváló erő volt annak érdekében, hogy az önkormányzatok nagyobb bevételhez jussanak. Motiváltak voltak az önkormányzatok, hogy a polgáraik viszonylag jól keressenek, mert a személyi jövedelemadó, amit elvonunk az állampolgároktól, két év múlva visszacsorog a településre. Hát, ezután már csak 15 százaléka fog visszacsorogni, és az önkormán yzatok gyakorlatilag érdektelenné válnak abban, hogy a településen befolyt vagy beszedhető adó megtermelődjön, illetve ez visszajusson a településre. Ennek kapcsán viszont megjelenik egy általunk korábban szorgalmazott képlet a költségvetésben, az úgynevez ett adóerőképesség, amely tulajdonképpen támogatható lenne abban az esetben, ha párosulna egy teljes önkormányzati finanszírozásireformgondolattal. Ebben a költségvetésben viszont az adóerőképesség számításánál a normatív támogatásokat is figyelembe
