Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2290 joga van, igen tisztelt Burány képviselő úr, az élethez, az emberi méltósággal élhető élethez, és ennek a polgári kormánynak az emberi méltósággal élhető élet alapjait kell lefektetni. Nos, itt rögtön felmerül a kérdés, hogy mennyiben jelent ez gyökeres fordulatot a korábbi költségvetéshez képest, vane itt bár milyen fordulat. Én úgy gondolom, elég volna, ha azt az adatot ismertetném, hogy a mezőgazdaságot illetően az 1998. évi költségvetés, a vidékfejlesztést is beleértve, összesen 134 milliárd forintot fordított erre. A jelenlegi költségvetés 162 milliárdból i ndul ki, és akkor még nincs benne a 8,5 milliárd reorganizációs és privatizációs bevételekből származó olyan tétel, ami megint csak növeli a földművelésügy és a vidékfejlesztés lehetőségeit. (8.40) Nincs benne az a hatalmas tétel, amely a hitelkeretet jele nti. Majd ezekre a számok tükrében visszatérek. De úgy gondolom, ezek már önmagukban jelzik, hogy a számsort illetően is jelentős előrelépés történt. Ami pedig az egész szemléletváltozást illeti, ez a dolog lényege. Tudniillik ez az első költségvetése az o rszágnak - és engedjék meg, hogy én mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a földművelésügy és a vidékfejlesztés kérdéseire koncentrálva nyilatkozzam most az költségvetés általános vitájában , amelynek kapcsán én úgy gondolom, az a tény, hogy mi most egy gyökeres változást, egy szerkezetátalakítást kívánunk végrehajtani, ez önmagában jelzi, hogy itt valami nagyon nagy változás történik a korábbihoz képest. Önmagában az a tény, hogy mi azt mondjuk: a földművelésü gyet nem lehet csak földművelésügyként felfogni, hanem ezt a területfejlesztéssel és azon belül kiemelten a vidékfejlesztéssel összefüggésben kell felfogni, és az a tény, hogy mi azt mondjuk, hogy egy vidéki térség csak komplex módon fejleszthető, egy vidé ki térség fejlesztésénél a regionális gondolatnak kell előtérbe helyeződni, úgy látszik, most egy olyan fordulatot hoz az eddigi kormányzati elképzelésekhez képest, amely nagyon jelentős továbblépést tesz lehetővé. Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a költség vetés a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési részt illetően már összhangba hozatott az európai uniós törekvéseinkkel is. Hadd mondjak erre egyetlenegy példát! Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének egyik nagyon fontos eleme az úgynevezett Sapar dprogram. A Sapardprogram lényege, hogy nem engedi a mezőgazdaságot önmagában fejleszteni, hanem a vidékfejlesztéssel együtt kívánja a mezőgazdaság fejlesztését biztosítani, ami egyben a kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítését is jelenti. Az előbb hallhattuk, hogy Burány képviselő úr miként tört ki a gondolat ellen, hogy mi a kisvállalkozásokat fejlesszük. Úgy gondolom, azt is látni kell, hogy amikor a Sapardprogram az ipartelepítés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, az új személetmód me llett tesz hitet, akkor egyben jelzi, hogy itt bizony új szerkezetről van szó, és azt kell megvizsgálni, hogy vajon ez a költségvetés ebben a részében megfelele ennek az európai követelményrendszernek. Kérem, én úgy gondolom, önmagában az a tény, hogy mil yen módon változott meg a kormányzati struktúra a korábbihoz képest, jelzi, hogy a jelenlegi kormány európai módon gondolkodó kormány, és az európai mércét tartja szem előtt akkor, amikor a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseiben a jövőt meghatározza . Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a mezőgazdaság kivezetése a válságból egyidejűleg olyan követelményrendszert is állított az új költségvetés elé, tehát az új kormány elé, amelynek lényege az, hogy nekünk a mezőgazdaság válságból való kivez etése mellett a szerkezetváltást, a legalább középtávú stabilitást biztosító megoldásokra is ki kell terjeszkednünk, és a költségvetésnek ezeket az átalakításokat is biztosítania kell. Itt külön felhívnám arra a figyelmet, hogy a mezőgazdaság szerkezetátal akításánál mi abból a tényből indulunk ki, hogy a jövőben mind élesebben lép fel a világ nyugati fele az exporttámogatások, egyáltalán a mezőgazdaság támogatása ellen, tehát nekünk egy olyan színvonalú mezőgazdaságot kell most kialakítanunk, amely versenyk épessé teszi a magyar mezőgazdaságot a világ összes mezőgazdaságával összehasonlítva. Ehhez viszont a minőségi szerkezetváltásnak
