Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2260 Hasonló a helyzet az ügyészségeknél is. A legfőbb ügyész úr elmondta, hogy ő is az egyik költségvetési megbeszélésen abból tudta meg, hogy a kormány nem kívánja létrehozni a fellebbviteli főügyészségeket, hogy mintegy 600 millió forintot az ő költségvetésükből is el kívánnak venni. Ehhez képest az Alkotmánybíróság viszonylag jól járt, hi szen az ő igényükből, a dologiból mindössze 2,3 milliót kíván a kormány elvenni, az egyéb központi beruházásból pedig 11,8 milliót. Ennél a kis összegnél viszont nem értem, hogy miért kell összeveszni egy másik nagyon fontos hatalmi ág képviselőjével. Ez a z összeg nyilván beleférne még a tervezésbe. Ennél azonban sokkal súlyosabbnak látom azt, hogy az IVIII. - tehát a bírósági és az ügyészségi - fejezetre is vonatkozik az a kormányzati elképzelés, hogy jövőre 3 százalékkal csökkenteni kell e területek léts zámát. Ez részben példátlan a bírósági területen, harmincnegyven éve nem került ilyesmire sor, és az utóbbi években folyamatosan növekedett a bírák létszáma. Nem igazán van összefüggésben azzal a kormányzat által hangoztatott érvvel, hogy meg akarják támo gatni a legalsóbb szintű bíróságokat, hiszen ez a 3 százalékos elvétel nem ezt mutatja, ráadásul ha nem valósulnak meg, nem jönnek létre az ítélőtáblák, akkor ez náluk nem 3, hanem közel 6 százalék. Emellett jogszabályi aggályai is vannak. Nagyon nehéz bír ákat elküldeni, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, az meg nyilván nem megoldás, hogy akkor majd a bírósági alkalmazottakat küldik el. De az ügyészségeknél is ugyanilyen gondot jelent ez a csökkentés. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlé s elnöke foglalja el.) A kormány egyébként bejelentette, hogy olyan módosító indítványt kíván beterjeszteni, mely szerint a bíróságokra ez nem vonatkozna. Ugyanakkor az ügyészségeknél nem hallottam ilyen bejelentést, és nagyon jónak tartanám, ha az ügyészs égekre sem vonatkozna, hiszen ők is nagyon nehéz helyzetben vannak. Minden költségvetési szervet érint a költségvetési törvény azon javaslata, amely a 47. § (3) bekezdésébe foglaltatott, mely szerint 1999 januárjában 1,9 százalékos mértékű csökkentésre ker ül sor az előirányzataikban. Úgy gondolom, hogy ezen a területen, a bíróságok, az ügyészségek területén - és az első nyolc fejezetre is vonatkozik ez az elképzelés - még egy ilyen kis mértékű zárolás, csökkentés is nagyon súlyos gondokat okozhat. Ezt egyéb ként a Legfelsőbb Bíróság elnöke le is írta abban az álláspontjában, amit a költségvetés részeként megkaptunk. Végül az Igazságügyi Minisztérium egy területével szeretnék nagyon röviden foglalkozni: a büntetésvégrehajtás szervezetével. Az alkotmányügyi bi zottság ülésén megnyugodva hallottuk azt, amit Füredi Károly helyettes államtitkár úr elmondott, hogy bár nagyon feszített, szoros gazdálkodás mellett, de jövőre a működés biztosított. Ez azért is fontos, mert el kell ismerni, hogy az eddigi szabadon válas ztott kormányok idején bizony nem a legjobb helyzetben lévő terület volt. Ez igaz volt az Antall- és Borosskormányra, illetve a mi kormányunkra is, bár megpróbáltunk a lehetőségekhez képest nagy összegeket odatenni, de tudjuk, hogy mind a javadalmazásban, mind a dologi kiadásoknál voltak problémák. Ami viszont gondot jelent számunkra, hogy olyan jogszabálytervezetek kerültek az Országgyűlés elé, melyek egyértelműen a büntetések szigorítása felé hatnak, méghozzá a szabadságvesztés büntetések szigorítása fel é. Itt most nem is említve azt a nehezen minősíthető elképzelést, mely szerint a csupán drogfogyasztó fiatalokat, fiatalok ezreit, tízezreit is börtönbüntetés fenyegetné. Nagyon remélem, hogy a józan belátás győzedelmeskedni fog, és a parlament nem fogja e lfogadni ezeket az elképzeléseket, de mindenképpen a szigorítás felé akarnak menni. Ehhez képest legközelebb 2000ben növekedne csak a büntetésvégrehajtási férőhelyek száma. Annyira túlfeszített a jelenlegi helyzet is, hogy ezzel az elképzeléssel ez nem b iztosítható. Valamelyiket meg kéne gondolniuk: vagy új férőhelyeket teremteni, vagy esetleg a szigorítás egyébként nem túl szerencsés gondolatától némileg visszalépni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Lendvai Ildik ó: Ügyrend!)
