Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - RIGLER ZOLTÁN (Fidesz):
2248 Képviselőtársaim! Szerkezetében, pénzügyi, monetáris, restriktív szemléletében ez a költségvetés ugyanaz, mint 1997ben, vagy 1996ban, tehát az előző években volt. Az látható, hogy ebben a költségvetésben is megemelkedik a hiány. Megemelkedik a központi költségvetés, és az összes államháztartási alrendszer hiánya. Az az illúzió, hog y az úgynevezett 5 százalékos maastrichti kritériumon belül van az államháztartás/GDP arányszáma, tulajdonképpen egy illúzió, mert ezek a számok azt mutatják, hogy tulajdonképpen egy elvárásnak jóllehet papíron kimutatva megfelel az ország, de tudjuk azt, hogy a most prognosztizált hiány nem annyi lesz, mint amennyire azt a pénzügyi kormányzat taksálja. Azt mondjuk, ha olyan vetületben szemléljük az államháztartás hiányát, illetve a költségvetés deficitjét, hogy csak a folyó bevételek és kiadások viszonyát mutatja, a tőkejellegű mozgásokat pedig nem, akkor azt kell mondanunk, hogy a bruttó hazai termék több mint 60 százaléka a költségvetés hiteltartozását kellene hogy finanszírozza. Tehát azért állítunk elő terméket, hogy az adósságot törlesszük, illetve ha ez az adósságállomány nem nőne a következő években, ami szinte kizárt, akkor is ennek az adósságtömegnek a kamatait kell évekig törleszteni. Erre a költségvetési bevételeket pedig biztosítani kell. Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi egyensúlytalanság mi nden bizonnyal a '99. évi költségvetés végrehajtását kísérni fogja. Az államháztartási mérlegeken túl további probléma rejlik a fizetési mérleg vonatkozásában, ahol tulajdonképpen nem az áruk export, illetve importegyenlege okozza a fő problémát, hanem a tőkebefektetések egyenlege. Az a fő probléma, hogy a pénzügyi kormányzat a mai napig sem és ebben a költségvetésben sem fogalmazott meg olyan egyértelmű jelzéseket a külföldi tőke felé, amely azt jelezhetné, azt mutathatná a külföldi befektetőknek, hogy a megtermelt profitot ne vigyék ki az országból. Tehát a profit repatriálásának a foka nagyon alacsony szintű. Ha megnézzük a '98 augusztusi adatokat, összevetjük a '97essel, tehát az egy évvel korábbival, azt látjuk, hogy több mint 300 millió dolláros tőke profit, értéktöbbletkiáramlás van az országból. Tehát itt a külföldi befektetők irányában egyértelmű jelzést kell adni. A folyó fizetésimérlegprognózis - amelyet a tisztelt pénzügyi kormányzat bemutat - nagyon lehangoló. '97ben sikerült az 1 milliárdos folyó fizetésimérleghiányt elérni, ez '98ban 2 milliárd, aztán 2,5, aztán 22,5, tehát állandósulni látszik egy 2 milliárd dollár fölötti fizetési hiány. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudhatjuk azt, hogy az államháztartás vitelének, az állami p énzügyeknek van egy úgynevezett lincolni kritériuma. Ez annyit jelent, hogy a köz érdekében, közhatalmi alapon és eszközökkel az állam ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a magánszemélyek, illetve önkéntes alapon működő szervezetek, vállalkozások nem l ennének képesek. Ugyanakkor az '99. évi költségvetés kapcsán felmerül bennem az a kérdés - összefoglalva az elmondottakat , hogyan tudja a kormányzat '99ben ellátni ezen feladatokat, ha a privatizált nemzeti vagyon sorsa nem tisztázott. Tehát garanciális kezességi dolgok, körülmények felmerülhetnek, továbbá az állampapír helyzete labilis; a harmadik dolog pedig a nyomasztó költségvetési hiány, és fizetésimérleghiány jelentkezik, állandósul, mértékében pedig nő. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a M IÉP és a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A MIÉPnek egy perce maradt további felszólalásra. Megadom a szót Rigler Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. Őt követi Karakas János. RIGLER ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A május i választásokon a polgárok akarata megmutatta számunkra, hogy milyen változtatásoknak kell megtörténnie a gazdaság területén. Kijelölte azokat a pontok, ahol új gondolkodásmódra, változtatásra van szükség. A FideszMagyar Polgári Párt választási programja kormányprogrammá emelkedve meghatározta azokat a főbb irányokat, amelyeket a költségvetésben érvényesíteni kell. Bár a most tárgyalt költségvetés nem lehet teljes egészében az új kormány
