Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
2237 hanem a költségvetési törvénnyel egy időben benyújtott törvények egész sorának tárgyalása során szóltak és szólnak erről a szociális társadalmi deficitről . De ebben a költségvetési törvényben megjelenik egy másik árnyék, a demokratikus deficit halmozódásának árnyéka, és magam annak a törvényi sornak a módosításában, amelyről szólni kívánok, a halmozódó demokratikus deficit egy fontos jelét látom. Három kon krét kérdésről szeretnék a továbbiakban szólni. Az első: a munkaviszonyra vonatkozó, munkatörvénykönyvön kívüli körben a köztisztviselői jogállásról, a közalkalmazotti jogállásról, az ügyészek jogállásáról, az igazságszolgáltatási dolgozók jogállásáról és a fegyveres szolgálatot teljesítő hivatásos állomány jogállásáról szóló törvényekben a munkajogviszony megszűnését csak különleges feltételek teljesítése esetén rendelheti el a munkáltató. (19.10) Hogy miért a különleges feltétel előírása? Azért, mert az á llamhatalmi gépezet alkalmazottja merevebb rendben és erősebb függőségben dolgozik, áldozata lehet a politikai kurzusváltásoknak, mint ahogy ezt az elmúlt hetek, hónapok példája igen széles körben bizonyította, és néhány esetben a státusába is bele van kód olva a bizonytalanság; a köztisztviselő vezető állásúak vezetői munkakörét indokolás nélkül is meg lehet szüntetni. Gyenge ellensúly, de mégis csak ellensúly az a tény, hogy az előbb felsorolt alkalmazotti körben, ha a munkajogviszony megszűnik, akkor a mu nkatörvénykönyvi mértéknél a dolgozóknak, a köz szolgáinak magasabb végkielégítés jár. Még mielőtt egyetlen jelen lévő fideszes képviselőtársam felhördülne, szeretném hangsúlyozni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nincs, aki felhördüljön! - Közbeszólás a korm ánypárti oldalon: Többen vannak!) - .három jelen lévő fideszes képviselőtársam felhördülne, szeretném hangsúlyozni, hogy azok a politikai indíttatású káder- és személycserék, amelyekről a Fidesz vezérszónoka szólt, a mesék birodalmába tartoznak. A milliós végkielégítésekkel persze lehet a közvéleményt borzolni, a tény azonban az, hogy a kádercseréket valójában az új kormány kezdte el, és ahogy bizonyítani szeretném, úgy tűnik, hogy igazándiból csak most kapcsol rá, és most kívánja nagyobb mértékben folytatn i. A végkielégítési mérték ugyanis az állam szolgáinak körében jelentősen csökken. A közalkalmazottak, a köztisztviselők, az ügyészek, az ügyészségi alkalmazottak, a fegyveres szervezetek hivatásos állományú dolgozói és az igazságügyi alkalmazottak a költs égvetési törvény hatálybalépése után átlagosan 14 hónapi végkielégítéssel alacsonyabb mértékű végkielégítést fognak kapni. És, ez már csak ráadás: miután a közalkalmazottak kivételével a törvények eddig a végkielégítés mértékét úgy szabták meg, hogy a fel ső határ alatt volt érvényes a törvényben meghatározott hónapok száma, az egészen fiatalokat el lehet küldeni egyetlen fillér végkielégítés nélkül is. A legtöbbet pedig a legidősebbek veszítik; ők azok, aki 12 hónap helyett 8 hónap végkielégítésre lesznek jogosultak. Én nem hiszem, hogy a rosszindulat, rosszhiszeműség mondatná velem, de a végkielégítési mértékek ily jelentős mérvű csökkentése arra utal, hogy ezután olcsóbban lehet majd személycseréket végrehajtani az állami alkalmazottak körében. A második dolog, amiről röviden szólni szeretnék, a köztisztviselői bérrendszer alakulása. Képviselőtársaim tudják, hiszen ez a bérrendszer a képviselőkre is vonatkozik, hogy a köztisztviselői bértábla úgynevezett kötött tarifahatáros bértábla, eltérően a közalkalma zotti törvénytől, amelyben csak az alsó határokat rögzíti a törvény, és az önkormányzatok vagy a fenntartók pénzügyi pozíciójuktól függően ettől az alsó határtól fölfelé eltérhetnek. 1995ben a köztisztviselői törvénynek ettől a merev határától a jogalkotó eltért, és lehetővé tette, hogy a köztisztviselők kiválóan végzett munka jutalmául 20 százalékkal többet kapjanak, mint a tarifahatár, illetve - és nagy nyomatékkal mondom a következő mondatomat - akkor, ha a
